A pénzintézetek számos olyan szolgáltatást nyújtanak, amelyek után az ügyfeleknek pluszköltséget számolnak el. A gyanútlan ügyfelek nem is tudnak ezekről. Ezek a „rejtett költségek” százalékban kimutatva az össz bankköltségnek csupán az apró részét képezik, de tekintettel arra, hogy törlesztésük folyamatosan történik, hosszabb távon jelentős kiadást jelentenek.
A folyószámla fenntartásának költsége
Ez végül is sokak számára ismert költség, amelyet minden bank havonta felszámol, de nem kell meglepődni azon sem, ha a pénzintézet megfizetteti a számla bezárását vagy újra történő aktiválását is abban az esetben, ha hosszabb ideig nem volt pénzforgalom a számlán. Erre vonatkozólag fontos kiemelni, hogy egyes bankok nem fizettetik meg a számlanyitást, viszont minimális összeg befizetését kérik ahhoz, hogy aktiválják a számlát. A későbbiek során természetesen ezt az összeget fel lehet használni. A havi pluszköltségek különböznek a pénzitézeteken belül. Egy adott bankon belül is különböző összeget számolnak fel, attól függően, hogy milyen szolgáltatásokat veszünk igénybe. Így pl. az e-banking szolgáltatásért, az SMS-értesítésért, a fizetőkártyáért, amit számlanyitáskor kapunk, pluszköltséget kell fizetni. A folyószámla fenntartásáért általában havonta 80–700 dinárt számol fel a bank. Ha kiszámítjuk, hogy ez egy évben mekkora összeg, akkor kiderül, hogy a bank erre a szolgáltatásra mintegy 7000 dinárt zsebel be az ügyféltől. Bankszámlanyitáskor ajánlatos utánanézni, melyik bank mire és mennyit fizettet meg az ügyféllel.
A megengedett mínusz
Szinte minden banknál létezik ez a szolgáltatás, ez egyfajta hitelezési módszer, ugyanis a hitelkártyák mellett ez az egyik legdrágább módja a banki pénzkölcsönnek. A jóváhagyott értéktől, illetve időszaktól függő havi kamat mellett egyes bankok külön költséget számolnak fel az engedélyezett mínusz jóváhagyására. Ez azt jelenti, függetlenül, hogy igénybe vesszük-e, a pénzintézet a jóváhagyott mínusz összeg után járó költséget minden hónapban megfizetteti velünk. Bár nem magas, általában 300 dinár körüli összegről van szó, mégis jogosan merül föl a kérdés, hogy milyen alapon fizettetik meg azt azzal is, aki nem igényli ezt a szolgálatatást.
Számlazárolási költségek
Nagyon gyakran a hitelkártyák jóváhagyása során a bankok azt állítják, hogy ez semmibe sem kerül, de a bank sosem fog figyelmeztetni bennünket azért, hogy pl. mennyit kell fizetnünk majd a kártya használatáért és azért, ha zárolni szeretnénk azt. Ez gyakran csak akkor derül ki, amikor már az ügyfél aláírta a kártyahasználatról szóló szerződést. Ezt az 1000 és 3000 dinár közötti összeget a bankok periodikus költségként számolják fel, amit a legtöbbször negyedévente vagy évente fizetettnek meg. Fontos tudni, hogy ez a költség független a havi kamattól. Az utóbbi hónapokban egyre többen kényszerültek teljes hitelük törlesztésére és hitelkártyák zárolására. Sokakat kellemetlen meglepetés ért ekkor, ugyanis az adminisztratív költségek mellett külön járulékot számoltak fel számukra, ami a banktól függően 700 és 3000 dinár között alakul.
Külföldi valuta vásárlására felszámolt provízió
Kevésbé ismert, hogy a bankok gyakran az irodáikban feltüntetett árfolyamlistán kívüli províziót is felszámolhatnak. Eladáskor nem, de külföldi valuta vásárlásakor a banktól általában 0,3–1 százalékos províziót számolnak fel. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy valutavásárláskor a bankban feltüntetett árfolyamlista még nem elegendő tájékozódási pont. Azt is érdemes tudni, hogy mekkora a pénzintézet által rátett provízió.
A deviza átváltása
A devizavásárlásra felszámolt provízió mellett még egy pluszköltség létezik, amit a bankok akkor fizetettnek meg, ha egy bizonyos valutából a másikba szeretnénk átváltani a pénzt. Érdekes, hogy Szerbiában csak a bankok kisebb része végzi az egyik valutából a másikra történő átváltást közvetlen módon. Figyelembe veszik a két valuta értékarányát, és erre 2–5 százalékos províziót számolnak fel. Ezt a tranzakciót meg lehet csinálni annál a pénzintézetnél is, amely nem végzi e szolgáltatást közvetlenül, oly módon, hogy eladjuk a banknak az egyik valutát, majd megvásároljuk a banktól a másikat. Ebben az esetben azonban az árfolyamlista miatti különbségek jelentősen drágítják ezt a szolgáltatást.
Külföldről érkező pénz felvétele
Általában ismeretes az a tény, hogy a bankok megfizettetik a külföldre történő pénzátutalást, de arról nem igazán hallani, hogy azt sincs ingyen, ha fel szeretnénk venni a külföldről részünkre befizetett pénzt. A honoráriumok és a külföldi nyugdíjak esetében nem fizettetnek külön járulékot, ám más külföldi befizetések során az adott bank, amelynél sor került a befizetésre 0,14–1 százalékos províziót számol fel az ügyfeleknek. Fontos kiemelni, hogy ez nem minden pénzintézetre érvényes.
A hitelszámla fenntartása
A hitelek, illetve a hitelkártyák jóváhagyásakor külön hitelszámlát nyitnak, amelyen követik az odaítélt eszközök visszafizetését. Egyes bankok a számlafenntartásáért külön járulékot fizettetnek meg. Ez az összeg általában 0,1 százaléka a számlán lévő tartozásnak, ami a hiteltörlesztés első hónapjaiban nagy megterhelés lehet az ügyfelek részére. Ugyanis konkrétan a lakáshitelek esetében elég magas összegről van szó, pl. egy 50 ezer eurós lakáskölcsön esetében ez a provízió az első hónapokban akár 50 eurónál is több lehet. A legtöbbször ezt a külön költséget beleszámítják a törlesztőrészletbe, így „rejtett költségnek” tekinthető.
