Érdemesebb másutt vásárolni

A szerbiai polgárok fogyasztói kosarukat sokkal jobban meg tudnák tölteni Szlovéniában, mint idehaza (fotó: Ótos András) Szinte felesleges beszélni arról, hogy az élelmiszeri termékek Szerbiában nagyon drágák, ahogyan arról is, hogy a hazai átlagfizetés már régóta nem elég, hogy a fogyasztói kosár megteljen. A termelők és a kereskedők a magas beszerzési árakra hivatkozva azt hangoztatják, hogy jelentősebb keresetre nem tesznek szert, ám ha idegen példát veszünk alapul, kiderül ez mégsem a teljes igazság. Példa erre Szlovénia, amely már évek óta EU-s tagállam, ahol már régóta adottak a fejlett és nyitott piaci lehetőségek, és csak úgy mellesleg említsük meg azt is, hogy az átlagfizetés mintegy 1000 euró, míg Szerbiában háromszor kisebb. Érdekes azonban, hogy Szlovéniában a kiskereskedelmi árak nagyon hasonlóak, illetve majdnem megegyeznek az itteni árakkal. Nincs szükség túl sok tudásra ahhoz, hogy kiszámítsuk ki nyer, ki veszít, ki van jobb helyzetben: a szlovén vásárlók és eladók vagy a szerbiaiak, írja a Dnevnik napilap.

Néhány ismertebb kereskedelmi lánc, mint amilyenek a Mercator, a Lidl, a Hofer, a Tuš éppen szlovén érdekeltségűek, így privát üzletek ott alig vannak, ellentétben Szerbiával ahol szinte minden sarkon található egy. Érdekes, hogy az említett nagy bevásárlóközpontok pár ezres lakosú, kisebb települések környékén is megtalálhatók, ami Szerbiára nem jellemző. Hazánkban, ha nem nagy város közelében lakunk, akkor csakis kisebb üzletek választékára kényszerülünk, azonban ezekben általában sokkal drágább minden. A polcokon természetesen főként szlovén áru található, mivel ott is elsősorban a hazai termékek vásárlására ösztönzik a vásárlókat, de sok külföldi áru is van, amelyek az EU-ból érkeznek. Az árak különbözőek, ahogyan a kínálat is, mivel az elsősorban a termelőtől függ, azonban nyugodtan lehet állítani, hogy még akkor is a szerbiai polgárok sokkal olcsóbban tudnák megtölteni fogyasztói kosarukat Szlovéniában, mint itthon, ahol kapják a fizetésüket.
Egészen biztos, hogy egy átlagos szerbiai vásárló nem gondolná azt, hogy pl. egy kiló liszt ugyanannyiba kerül Szlovéniában mint idehaza, és hasonló a helyzet az olajjal és a cukorral is. Tévednek. Valóban nehéz elképzelni, hogy a szlovén boltokban az 1,5 literes ásványvíz 15 eurócentbe kerül, és ugyanakkora mennyiségű Icetea 25 eurócent. A trappista sajt kilója valamivel kevesebb mint 5 euró, míg azon az áron amennyiért Szerbiában egy negyed kilós csomagolású vajat lehet venni, Szlovéniában legalább kettő kapható. Akik szeretik az édességeket, azok számára is sokkal kifizetődőbb Szlovéniában vásárolni, hiszen pl.: 100 g Milka csokoládé 35–80 eurócentbe kerül illetve, bármely csokis édesség, 500 grammos pakolása nem kerül többe 140 dinárnál. A kekszek csomagolásonkénti ára egy euró körül alakul, eurókrémhez hasonló termékek pedig 1,55-2,45 euróba kerülnek. Olcsóbban lehet vásárolni kozmetikai cikkekből is, hiszen az ottani DM drogériákban 15-20 százalékkal kedvezőbbek az árak. Az ami drágább Szlovéniában mint Szerbiában, az a gyümölcs és a zöldségfélék, továbbá a friss húsok, pl.: a borjúhús kilója 8 euró körül alakul.
Ezenkívül az éttermek árai sem különböznek sokban, egy pizzát 5,5 euróért lehet kapni, bécsi szeletet 3,5 euróért, míg a különböző halfajták 5–6,5 euróba kerülnek. A sütemények ára 1,5–2,5 euró körül alakul, a fagyi 3, az alkoholmentes italok 1,5, a sör pedig 1,60–2,6 euró.
Végezetül az üzemanyag is olcsóbb, mint Szerbiában: Az eurodízel literje valamivel több mint 1,20 euró, a benzin ára nem haladja meg 1,27 eurót, ellenben Szlovéniának nincs sem naftája, sem kőolaj-finomítója, hanem az üzemanyagot piaci áron szerzi be és láss csodát, az ottani kutak is keresnek az üzemanyag eladásával.