Korábban azonban bizonyos tehetősebb orosz ügyfelek, illetve külföldi cégek kirendeltségeinek igazgatói probléma nélkül akár 1 millió eurót is leválasztottak, hogy a város előkelő negyedeiben fényűző villákat vásároljanak. Jelenleg alig lehet eladni az átlagos lakásokat is, amelyeknek a négyzetmétere 1500 euró körül alakul, nem beszélve az előkelő negyedekben lévőkről. Az ügynökök szerint a válságnak látható következményei vannak, de ettől függetlenül egyes helyeken továbbra is tartják a magas árakat, még akkor, is ha mindenki tudja, hogy azokat a lakásokat lehetetlen eladni. Ezek az un. luxuslakások, kilátással a Dunára, főként az újvidéki rakparton találhatók és négyzetméterük 1800 és 2000 euró között alakul. Közismert tény, hogy ez csak névleges ár, valójában senkinek nincs ekkora vásárlóereje, a jelenlegi helyzetben senki sem merészkedik ekkora összegeket leválasztani egy 100 vagy ennél több négyzetméteres lakás megvásárlására. Bizonyos félelem érezhető azon gazdag vásárlók körében is, akik eddig éveken át – a legnehezebb időkben is – állandó ügyfelek voltak.
Az ingatlanpiaci válság mellett az építőiparban is összeomlás tapasztalható, hiszen az elmúlt időszakban az építőipar bizonyos törvényes előírások változtatása miatt teljesen leállt, nem lehetett építési engedélyt kapni, illetve számos gondok akadtak a telekhasználati jogok körül. Belgrádban a lakóhelyek ára az év elejétől mintegy 20 százalékkal csökkent, maga az eladás pedig 30 százalékkal. Elsősorban a „felfújt” árak lettek alacsonyabbak, csökkent a vásárlói erő a gazdasági válság miatt, de ehhez hozzásegített a Szerbiai Nemzeti Bank intézkedése is, amelynek értelmében lakáshitel igénylése esetén július 1-jétől 10-ről 20 százalékra növelték a kötelező hozzájárulást. A szakemberek szerint ahhoz, hogy egyáltalán biztosítsák a külföldi befektetőket bármely területen – nem csak az építőipar esetében – minél előbb meg kell könnyíteni az építési engedélyek kiadását, a telekhasználati jogok körüli gondokat, hogy minden papírt 90 –120 nap alatt be lehessen szerezni. Szükség lenne maximális határidőt meghatározni, hogy a befektetők beszerezhessék az összes engedélyt, a szükséges papirológiát pedig csökkenteni kellene, tekintettel arra, hogy Szerbia az építési engedélyek megszerzésének gyorsaságát tartalmazó országok listáján az utolsó helyet foglalja el. A Szerbiai Gazdasági Kamara illetékesei szerint a hazai építkezési cégeket leginkább a fizetőképtelenség gátolja és a „tartozások bűvös köre”, amelyben mindenki mindenkinek tartozik. Csak a tartományban az állam az építkezési cégeknek több mint 3 milliárd dinárral tartozik.
A pénzintézetek gyakorlata szerint az ügyfelek a leginkább 4–6 évre a kölcsön felvétele után nem tudják folytatni a hitel törlesztését. Ez azt jelenti, hogy átlagosan azok vannak a leghátrányosabb helyzetben, akik 2007 elején döntöttek lakáshitel mellett. Abban az időszakban, amikor a legnagyobb volt az építőipari bumm korszaka Szerbiában, amikor az árak hatalmasat ugrottak, annak hatására, hogy akkoriban sok polgár részére először adódott alkalom, hogy saját fizetéséből hitelt vehetett fel és nem a szülői ház eladásával biztosíthatott fedelet a feje fölé.
Az ingatlanok bérbeadását illetően is olcsóbbak lettek a lakások, a tavalyi árakhoz képest 20–30 százalékos csökkenés tapasztalható. Tekintettel arra, hogy közeledik a szeptember, az egyetemisták iratkozása, az érdeklődés sohasem volt alacsonyabb. Újvidéken egy bútorozott szoba személyenként átlagosan 70–100 euróért bérelhető, Szabadkán pedig fele ennyiért. Csupán Kragujevacra nem igazán vonatkozik ez az árcsökkenés, hiszen ott jelenleg megnőtt a kereslet, tekintettel arra, hogy a Fiat autógyár miatt elég sok külföldi érkezik a városba. Belgrádban központjában egyszobás lakás jelenleg 180–300 euróért bérelhető, míg Újvidéken 150–200 euró körül alakul az ára.
