A szerbiai egyházak és hitközségek képviselői elégedetlenek az érvényben lévő egyházakra vonatkozó vagyon-visszaszármaztatási törvény alkalmazásával. Követelik, hogy a restitúció folyamatában adjanak lehetőséget a helyettesítésen alapuló kártalanítás alkalmazásának is. A pravoszláv és a katolikus egyházak képviselői a belgrádi zsidó hitközség épületében megtartott sajtóértekezleten egyetértettek abban, hogy az alapvető problémát a kormány azon szándéka jelenti, hogy a közvitára bocsátott vagyon-visszajuttatásról szóló törvénytervezetben nem adnának lehetőséget a kártalanítás során a szubsztitúciónak, azaz a helyettesítésen alapuló vagyon-visszaszármaztatásnak.
Irinej Bulović bácskai pravoszláv érsek kiemelte: az egyházakról és a vallási közösségekről szóló törvényben lehetőség van a helyettesítésen alapuló restitúcióra, de a kormány bejelentése, hogy a vagyon-visszaszármaztatásra vonatkozó törvényből törlik ezt a lehetőséget, arra utal, hogy az illetékesek az egyházak és a polgárok tekintetében igyekeznek elkerülni azt a kötelezettséget, ami európai előírás. A szerb ortodox püspök emlékeztetett arra, hogy eddig a szerbiai egyházak elkobzott vagyonának csupán 20 százalékát adták vissza. Irinej püspök kiemelte, hogy az egyházak képviselői elégedetlenek Božidar Đelić kormányalelnök azon kijelentésével, amely szerint Szerbia gazdasági szempontból összeroppanna egy minden elkobzott vagyon visszaadására alapozódó restitúcióban. Kiemelte, hogy sok mindenben nem ért egyet Jelko Kacinnal, az Európai Parlament képviselőjével, de teljes mértékben egyetért azzal, amit a szerbiai vagyon-visszajuttatással kapcsolatban kifejtett.
– Arra várunk, hogy Szerbia felébredjen és ne a saját kárára cselekedjen – idézte Irinej Kacin szavait.
Aleksandar Nećak, a zsidó hitközség elnöke úgy véli, Szerbia nem szegény annyira, hogy a polgároknak és az egyházaknak ne tudná visszaadni az elkobzott vagyont, hiszen az csupán 5 százaléka az állam összes vagyonának. Nećak felhívta a figyelmet arra, hogy a törvénytervezet az 1945-ös tulajdonosoknak irányozza elő a vagyon-visszaszármaztatást. Ez azt az igazságtalanságot eredményezheti, hogy a törvény szerint nem azok a zsidó tulajdonosok kapják vissza vagyonukat, akiktől 1941-ben elkobozták, hanem azok, akik elvették tőlük.
Stanislav Hočevar belgrádi katolikus érsek kiemelte, hogy az egyházak a polgárok szolgálatában működnek, és csak összetartással lehetséges kiharcolni a közjót és a vagyon-visszaszármaztatás igazságos megoldását.
A kormány gazdasági és pénzügyi bizottságának pénteken kell közvitára bocsátania a vagyon-visszaszármaztatásról szóló törvénytervezetet, és ez 15 napig tart – jelentette ki tegnap Božidar Đelić kormányalelnök.
