A Szerb Nemzeti Bank első embere szerint alapos megfontolást igényel polgároknak az a követelése is, hogy az állam avatkozzék be ebben a helyzetben, nem áll ugyanis rendelkezésre erre a célra költségvetési forrás. A bankkormányzó másrészt úgy véli, hogy a polgárok között sem volna szabad különbséget tenni olyan értelemben, hogy egyeseket kisegítünk közülük, míg másokat nem. A svájcifrank-alapú hitelek ugyanis sokáig olcsóbbak voltak, mint például a dinár alapú hitelek.
Az a lehetőség is tüzetes megfontolást igényel, hogy 1 százalékos költségteher fejében euró alapúvá alakítsák át a svájcifrank-alapú hitelt a polgárok, s ezt már Milan Ćulibrk főszerkesztő írja az Ekonomeastban. Ha ugyanis ezek után az euró kezd erősödni a svájci frank rovására, ami nagyon is valószínű, ez legalább annyiba fog kerülni nekik, mint amennyit a svájci frank erősödése jelentett az elmúlt napokban, hetekben. Kétszeresen veszíthetnek tehát.
Végezetül egy érdekes adat, ami sokat elárul a Szerbiában működő bankok üzletpolitikájáról: annak ellenére, hogy a 2008-as válság hatásai még mindig érzékelhetők, a szerbiai bankok 2011 első felében 170 millió eurós bruttó nyereséget valósítottak meg.
