2026. május 11., hétfő

Tőzsdei libikóka

Szerbiát nem érheti válság, mert már régóta válságban van
Léphaft Pál karikatúrája Hatalmas, az egyszeri ember számára felfoghatatlanul nagy vagyonok úsznak el ezekben a hetekben a tőzsdéken. Ennek persze az ellenkezője is igaz, óriási vagyonokra lehet ezekben a napokban szert tenni a részvényárak hektikus, le-fel mozgása következtében. A héten két olyan dátumot is jegyeztek, amely bekerült a tőzsdék történetének legemlékezetesebb napjai közé. Az eddigi 10 legkiemelkedőbb nap közül a hétfői napra az esés, a keddire az emelkedés jellemző. A piacokon eluralkodott általános bizonytalanságérzet – nem alaptalanul – eladásra sarkallja a biztonságos befektetést kereső vagy a pénzük kimenekítésén gondolkodó tőzsdei üzletelőket. Ilyenkor egy-egy rossz hír egész lavinát indíthat el, szerdán Franciaország leminősítéséről terjesztett hírek okoztak pánikot, tegnap délutánig azonban valamelyest megnyugodtak a piacok.

Mindezek ellenére sokan már úgy beszélnek, hogy immár elkerülhetetlen az újabb világgazdasági válság. Erről hallani Szerbiában is, de van, aki azt is hozzáteszi, hogy itt nincs értelme újabb válságról beszélni, hiszen el sem múlt a 2008-as gazdasági recesszió hatása, de talán az sincs távol az igazságtól, hogy a kilencvenes évek eleje óta folyamatos válságban vagyunk.
Ennek alapján a vesztesek büszkeségével azt gondolhatjuk, hogy nekünk már nem kell félnünk semmilyen válságtól. Még sincs így. Igenis, van okunk, ha nem is a félelemre, mert az rossz tanácsadó, de az elővigyázatosságra mindenképp. Ahány szakértő, annyiféle nyilatkozat hangzott már el, hogy begyűrűzhet-e hozzánk a jelenlegi válság, ami nagy valószínűséggel gazdasági recessziót fog eredményezni az euroatlanti régióban. A mérvadó közgazdászok kijelentései között konszenzus van arról, hogy mi vár ránk a közeljövőben, ha elmélyül a válság. Esni fog a nyersanyag ára, ami érzékenyen érinti majd a jelentős exportot megvalósító bányászatot és fémfeldolgozó ipart is, valamint az eddiginél is kevesebb közvetlen külföldi befektetés érkezése várható az országba. Külön félelemet kelthet, hogy az adósságválság kapcsán sokat emlegetett Olaszország a legnagyobb külkereskedelmi partnerünk, és az egyik legnagyobb szerbiai beruházó. Szinte bizonyosra vehető, hogy ha a válság elmélyül, további munkahelyek szűnnek meg. (A legalább 2009 óta tartó folyamatos krízis tényét látszik igazolni Nebojša Ćirić gazdasági miniszter által szerdán közölt adat, amely szerint az idén januártól 90 000-en maradtak munka nélkül az országban.)
Radmila Milivojević, a Szerbiai Gazdasági Kamara tanácsosa szerint legnagyobb hatással a szerb gazdaságra a kereslet csökkenésének lesz Európa-szerte, különösen Olaszországban és Németországban, a szerbiai exportcikkek két legnagyobb felvevő piacában.
Zoran Drakulić, ismert szerb üzletember tanácsot is adott, hogy melyik három területre alapozhatja Szerbia és a szerb vállalkozó a gazdasági újjáéledést:
– Először is a megújuló energiaforrásokba kell befektetni, a vízenergiába, hiszen ez a terület óriási lehetőségeket rejt magában. Másodszor az mezőgazdaságba kell beruházni. Harmadszor életet kell lehelni a termelői szférába.
Ezekben a körökben az eladósodott, svájci frank alapú hiteleket felvett polgárokról kevés szót ejtenek. Szerbiában mintegy 30 000-ren vannak, akiknek most a svájci valuta abnormális árfolyam-emelkedése miatt azzal kell szembenézniük, hogy nem lesz miből visszafizetni a törlesztőrészleteket. Kis vigasz számukra, hogy tegnap a svájci jegybank közbelépésére néhány százalékkal esett a svájci frank értéke. Ez a néhány százalék gyakorlatilag semmit sem jelent azok számára, akiknek a hitelrészlet alapösszege az utóbbi időben duplájára nőtt.

Magyar ember Magyar Szót érdemel