Nemcsak a svájci exportőröknek okoz azonban gondot a valutájuk magas árfolyama, náluk is jobban főhet a feje azoknak, akik svájci frank alapú hiteleket vettek föl a bankoknál, mert ahogy nő a svájci deviza értéke a hazai valutával, történetesen a dinárral vagy a forinttal szemben, úgy gyarapszik az ő törlesztőrészletük is. A térségben Magyarországot érinti a legsúlyosabban ez a probléma, de Szerbiában sincsenek kevesen, akiknek ezzel a pénztárcájukra nézve katasztrofális helyzettel kell szembenézniük.
A Tanjugnak nyilatkozó közgazdász, Đorđe Đukić szerint a magyar példát követve a szerb kormánynak is lépnie kellene, és rögzítenie kellene a dinár–svájci frank árfolyamot.
A magyar kormány május végén a Bankszövetséggel megkötött megállapodása alapján az euró–forint árfolyamot 250, a svájci frankot pedig 180 forinton rögzítette azon kölcsönfelvevők részére, akik igénybe szeretnék venni ezt a lehetőséget. Szeptembertől lehet majd 2004 végéig ezen az árfolyamon törleszteni a devizaalapú lakáshiteleket. 2005-től viszont a külön számlán nyilvántartott különbséget, a rögzített és a valós árfolyam közöttit, ki kell fizetnie az adósnak, a megoldással voltaképpen tehát csak időt nyerhet. Tegnap a svájci frankért 260,86 forintot adtak, az euróért pedig 277-et.
Ebből is jól látszik, hogy a Đorđe Đukić által javasolt megoldás is csak a határidőt tolná ki, arról nem is beszélve, hogy annak a kivitelezése csöppet sem könnyű, hiszen amint ő is kifejti, nem elég hozzá a kormányszándék, a parlament jóváhagyását is meg kell szerezni hozzá, s nem utolsósorban a bankszektorral is egyezségre kell jutni előzetesen, s talán épp ez a legnehezebben kivitelezhető.
Đukić emlékeztette a feledékenyeket, hogy annak idején Radovan Jelašić korábbi bankkormányzó és a többi pénzügyi szakértő figyelmeztette a svájci frank alapú hitelek felvevőit, hogy csak azok merjenek ebbe a kockázatos hitelfelvételbe belevágni, akik a valutamozgások elsőosztályú szakértői. A kockázatot vállalók most saját döntésük következményeivel szembesülnek, s ebből a szemszögből nézve megfontolandó, hogy az adófizetők pénzén a kormánynak be kell-e avatkoznia a rossz döntést hozó polgárok megmentése érdekében. A pénzintézetek felelősségét eközben senki sem emlegeti, pedig ők is nagyon jól tudták, hogy miért kötötték a hiteleket a közismerten szilárd svájci frankoz, vagy az ázsiai menedékvalutához, a japán jenhez.
Még egy lehetőségük nyílik a megoldásra azoknak, akik a svájci frank erősödésének a rémével szembesültek az elmúlt hónapokban: a törlesztőrészleteik kifizetésével küzdő polgárok svájci frank alapú hitelüket átválthatják euró alapú hitelre. Jelenleg, az euró gyengélkedése miatt, ez jó megoldásnak tűnhet, ez sem jelenthet azonban csodaszert. A Kereskedelmi Bank (Komercijalna banka) illetékese a Tanjugnak elmondta, hogy átváltáskor 1 százalékot számol fel az ügyfeleknek.
