Nemcsak az ellenzékkel és a privatizációs folyamat lassúságának a külföldi bírálatával kell megküzdenie, hanem a lakosságnak a megszorítások miatti erőteljes ellenállásával is szembe kell néznie a görög kormánynak, s ezek egyenként is elegendők ahhoz, hogy keresztülhúzzák a számításokat. Hiába készült el és szavazta meg a parlament is a görög megszorító és privatizációs csomagot a hitelezők kérésének megfelelően, továbbra is nagy kérdés, hogy sikerül-e azt végrehajtani. Ha nem jön be, akkor annak a következményeit az euró bánhatja.
Néhány napja az egész eurózóna arra figyelt, hogy megszavazza-e a görög parlament azt a megszorító csomagot, amely – együtt a korábban már jóváhagyott privatizációs programmal – egyszerre hivatott biztosítani az ország számára a heteken belül fenyegető csőd elkerülését és az adósságválság hosszabb távú kezelését. Az egész eurózóna sorsa szempontjából fontos csomagot végül elfogadták, a piacok fellélegeztek, Görögország megkapta a 110 milliárd eurós hitelkeret esedékes részletét, a 12 milliárd eurós részletet, amiből 5 milliárdot kizárólag Németország biztosít.
NINCS ÚJRAHITELEZÉS
A hitelminősítők kegyeit sem élvezi az ország, politikusai legalábbis erre panaszkodnak, a hitelminősítők szóvivői viszont arra hivatkoznak, hogy döntéseiket nem a jó- vagy a rosszindulat, hanem a tények figyelembevétele alapján hozzák meg. Hétfőn a Standard and Poor's nemzetközi hitelminősítő annak a véleményének adott hangot, hogy csődeseménynek tekinti majd a lejáró görög államadósság magánbanki újrahitelezését (rollover), ha az újrahitelezés könnyített feltételeket tartalmaz majd. Ha ez megtörténik – ígérik –, akkor Görögországot fizetésképtelenné nyilvánítják. A korábban görög állampapírokat felvásárló francia bankok esetleges beavatkozására gondoltak a nagynevű hitelminősítőben. Az S&P bejelentése egybecseng a többi hitelminősítő, az elmúlt napokban többször is hangoztatott szándékával. A görög csőd S&P által vázolt forgatókönyvével összhangban a hétvégén a német pénzügyminiszter is olyan nyilatkozatot tett, hogy bár nem ez a hivatalos álláspont, de fel kell készülni a görög csőd eseményre azért, hogy ne érje váratlanul a német kormányt és ne okozzon pénzügyi turbulenciát.
A hitelminősítő felőli jelzés mindenképpen negatív piaci szempontból, és akár a múlt héten látott nagy befektetői optimizmus (elkerülhető ha rövid távon végbemegy a görög csőd) visszafordulását is okozhatja a következő napokban. Továbbra is nyitott kérdés, hogy ha az S&P lépése a fent jelzett módon bekövetkezik, akkor az Európai Központi Bank még elfogadhatja-e majd a repo műveleteinél fedezetként a görög állampapírokat, hogy azzal likviditási szempontból életben tartsa a görög bankrendszert (a francia terv azt célozza, hogy elfogadható maradhasson)
A hiteleket folyósító gazdagabb euróövezeti tagországokban is egyre erőteljesebb politikai ellenállással kell szembesülnie a kölcsönökre rászoruló országnak. A bajba jutott euróövezeti országok megsegítésének terhei a nyugdíjakat veszélyeztetik – közölte a napokban Hans-Werner Sinn, a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet vezetője. A pénzt csak egyszer lehet kiadni, ha a görög vagy a portugál életszínvonalat akarják menteni, azt csakis mások kárára lehet megtenni. Németország adósságállománya eléri az 1300 milliárd eurót, az önkormányzatokat is beszámítva meghaladja a 2000 milliárdot. Jövőre a szövetségi költségvetési kiadások 12,6 százaléka, 306 milliárd euró a kamatokra megy, és 2015-ben a hányad már eléri a 15,6 százalékot.
ORSZÁGKIÁRUSÍTÁS
Félő, hogy a görög kormány nem tudja maradéktalanul végrehajtani azokat az intézkedéseket, amelyeket a tavalyi mentőhitelt közösen rendelkezésre bocsátó IMF és az euróövezet országai eredetileg feltételül szabtak.
A leginkább kérdésesnek az állami vagyonelemek értékesítéséből 2015-ig beszedni tervezett 50 milliárd euró tűnik. A Financial Times brit gazdasági lap szerint a privatizációs program ütemezéséből az derül ki, hogy az idén tíznaponta el kellene adni egy közműcéget vagy más állami vállalatot, ami megfelelő előkészítés híján szinte lehetetlennek ígérkezik, különösen a mostani piaci helyzetben.
Eddig egyetlen ügylet jutott el a megegyezésig: a német Deutsche Telekom távközlési vállalat 400 millió euróért megveszi az általa már most is 30 százalékban birtokolt Hellenic Telekom újabb 10 százalékát. Sejthető, hogy az olyan érdeklődőkkel, akik nincsenek eleve kapun belül, sokkal lassabban megy majd az üzlet, hiszen a befektetők alaposan átvilágított áruért hajlandóak csak pénzt adni.
NEM ENGEDNEK
A legnehezebb feladat alighanem a jelenleg 51 százalékban állami tulajdonban lévő energiaszolgáltató, a PPC 17 százalékos pakettjének eladása lesz. Bár az értékesítés határideje csak 2012 vége, már most óriási az ellenállás a 21 ezer dolgozót foglalkoztató mamutcég szakszervezete részéről. A többezres elbocsátást és az áramár drasztikus emelkedését vizionáló érdekvédelmi szervezet a napokban 24 órás sztrájkokat szervezett, emiatt az ország egyes részein áramkimaradások voltak.
Másrészt egyáltalán nem biztos, hogy az energiaiparban kapkodnak majd a felkínált részesedés után. Maga a PPC vezérigazgatója, Arturosz Zervosz nyilatkozta azt, hogy ehhez a kormánynak előbb be kellene fejeznie a piac liberalizálását. Ráadásul a kormány jelezte, hogy a részesedése 50 százalék alá csökkentése ellenére meg szándékozik tartani a menedzsmentjogokat, ami nyilvánvalóan jelentősen visszavon a cég vonzerejéből.
Komoly kételyek övezik azt is, hogy a kormányzat ellen tud-e állni kellő ideig a közvélemény egyre erősödő nyomásának. A már tavaly is példátlanul kemény megszorítást (bércsökkentés, nyugdíjcsökkentés, áfaemelés, ingatlanadó-emelés) elszenvedő görög társadalom elkeseredetten reagál az újabb takarékossági programra, mely adóemelésekre és a szociális kiadások drasztikus megvágására összpontosít. Egymást érik a sztrájkok és az esetenként erőszakos tiltakozások, tüntetők táboroznak a parlament melletti téren, és a kormánypárt, a szocialista Paszok népszerűsége a felmérések szerint mostanra az ellenzéké alá süllyedt. (A Paszok parlamenti frakciója csupán 154 fős a 300 fős parlamentben.)
Kérdés, hogy ilyen feltételek közepette képes lesz-e megküzdeni az újjáalakult görög kormány a rá váró emberpróbáló feladattal.
