Folyamatosan csökken a Szerbiába áramló közvetlen külföldi beruházások értéke 2006 óta, amikor Szerb Nemzeti Bank (SZNB) adatai szerint megközelítette a 4,5 milliárd dollárt. 2009-ben, a válság évében már csak 2 milliárd dollárról beszélhettünk. Az idén, a derűlátóbbak abban reménykednek, hogy ismét föltornázhatjuk magunkat a 3 milliárd dolláros szintre. Ennek azonban számos akadálya van. Szerbia nem számít a befektetők számára vonzó térségnek több okból kifolyólag is: a kiszámíthatatlan politikától kezdve, az elharapózott korrupción át a szükségtelen adminisztratív akadályokig. Az építési engedélyek megszerzésének a nehézkessége is ebbe az utóbbi kategóriába tatozik. A Világbank egy a délkelet-európai régió több országára kiterjedő érdekes felmérést végzett ezzel kapcsolatban, melynek az eredményeit a minap tette közzé.
Az üzleti környezetet elemző statisztikai kimutatás Délkelet-Európa (Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Albánia, Montenegró, Macedónia és Moldávia) 22 városában végezték el, s összességében elmondható, hogy a szerbiai városok a leggyengébbek között szerepeltek, ami az építési engedélyek kiadását illeti annak ellenére, hogy mindössze két évvel ezelőtt hozták meg az új építési és épülettervezési törvényt.
A városokat külön-külön nézve tarka kép tárul elénk. A fölmérésben szereplő szerbiai települések közül az építési engedélyre való várakozási idő szempontjából Nagybecskereken és Vranjéban a legjobb a helyzet, a legrosszabb pedig Belgrádban. A fővárosban egy egész éven át kell várni arra, hogy megkapjuk az engedélyt, a másik két városban fél év is elég erre. A 22 város versenyében a legmagasabban rangsorolt két szerbiai város viszont csak 13. helyet osztja, vagyis a középmezőnybe tartoznak. A első helyen a macedóniai Bitola áll, ahol csak 96 napot kell várni az építési engedélyre. (A világon ezzel a macedón város jelenleg a 27. helyet foglalja el.)
A engedély kiadásával járó procedúra Nikšićben a legegyszerűbb. A gazdasági bíróság működése viszont Nagybecskereken a leghatékonyabb a Világbank fölmérésének az állítása szerint, itt ugyanis átlagosan 10 hónapra van szükség egy-egy ügy lezárásához. Szerbiában, Kruševacon van a leglassabban működő gazdasági bíróság is.
Legtöbbet a montenegrói Podgoricán kell fizetni a bejegyzési procedúráért: átlagosan 140 000 dollárt, a legkevesebbet a moldáviai Baltiban, mindössze 1852 dollárt. Szerbiában ez az átlagösszeg 83 000 dollár fölött van.
A szerb főváros csak egy mutatóban előzi meg a fölmérésben szereplő többi szerbiai várost. Abból a szemszögből nézve, hogy hol a legkönnyebb a vállalatok beindítása a listán szereplő 22 település között Belgrád a 11., Užice a 12.,Vranje és Nagybecskerek a 14., míg Kruševac a 16. helyenáll.
