Holnaptól élelmiszerbiztonság

Június 11-től, azaz holnaptól kezdődően az élelmiszerláncolat összes szereplőjének be kellene tartania a HACCP élelmiszerbiztonsági rendszer szigorú előírásait. A föltételes megfogalmazás nem véletlen, ugyanis a kisebb vállalkozások közül eddig csak kevésnek sikerült megszereznie ezt a sokak számára rémálommá vált tanúsítványt. Kellene tehát, de nem lehet, pontosabban nincs miből. A HACCP-rendszer bevezetése a Szerbiai Munkaadók Uniójának számításai szerint 4000-től 15 000 ezer euróba kerül.

Miért kell ennyit fizetni? Ha pusztán csak magát a tanúsítványt, a HACCP-bizonylatot nézzük, akkor ennek az összegnek a töredéke is elegendő lehet. A pékséggel rendelkező Ivo Mandžić nyilatkozata alapján, a tanúsítvány megszerzését intéző ügynökség árjavaslata szerint 700 és 1300 euró közötti összegbe került volna a helyszíni elemzés, a tanúsítványra, vagyis a hivatalos papírra még további 500 eurót kellett volna kiszorítani. Az igazán nagy befektetést – 4-5000 eurót – a helyiség átépítési költségei jelentették volna, a HACCP élelmiszerbiztonsági rendszer ugyanis rendkívül szigorú követelményeket határoz meg ezen a téren is. A 4-5000 eurós összeg nem is annyira sok, Dragoljub Rajić, a Szerbiai Munkaadók Uniójának szóvivője szerint a legtöbb esetben ennek a háromszorosára van szükség: így jutunk el az előbb említett 15 000 eurós plafonig, ami a mai lecsökkent vásárlóerejű szerbiai közegben a tönkremenetellel küzdő kisvállalkozások számára valóban megfizethetetlen lehet.

Mire van szüksége egy HACCP alapján működő modern pékségnek? Külön toalettre a nők és a férfiak részére, elkülönített helyiségekre a raktárkészlet számára, a dagasztásra, a sütésre, az árukészlet számára, külön a félkész termékeknek és külön a késztermékeknek. Mindez nem kis befektetést jelent a merőben más, igénytelenebb viszonyokhoz szokott balkáni vállalkozásoknak.

NEM IS A TANÚSíTVÁNY KELL

Kétoldalú kérdés ez. Melyik vevő mondaná, hogy vásárláskor nem tart igényt a maximális élelmiszerbiztonságra? Valószínűleg azt sem szeretné senki, hogy a HACCP miatt holnap lakat kerüljön a kedvenc pékségére.

Magyarországon állítólag a 6000 pékség egyharmada tönkrement a HACCP kötelezővé tétele után, ami európai uniós követelmény. Ettől tartanak a Szerbiai Munkaadók Uniójában (SZMU) is. A szervezet adatai szerint a szerbiai kisvállalkozások 80 százaléka nem áll még készen az élelmiszerbiztonsági rendszer bevezetésére. Az SZMU-ban 19 300 lehetetlen helyzetbe került üzletről, boltról, pékségről beszélnek. Emiatt azzal a követeléssel fordultak az egészségügyi minisztériumhoz és a kormányhoz, hogy még egy-két évvel tolják ki a törvény alkalmazásának időhatárát, javaslatuk szerint addig az ellenőrök a kisvállalkozásokban a HACCP-vel kapcsolatban a büntetések helyett az informatív, fölvilágosítói munkára helyezzék a hangsúlyt.

A hatályba lépett élelmiszerbiztonsági törvény értelmében 2009. január 1-től minden élelmiszerrel foglalkozó vállalkozásnak, üzletnek a HACCP alapján kell működnie. Többszöri lépésben egészen a holnapi napig, 2011. június 11-ig halasztották a törvény alkalmazásának határidejét, s minden jel arra mutat, hogy az érintettek nem reménykedhetnek a további elodázásban.

Ha már itt tartunk, érdemes elidőznünk egy kicsit az élelmiszerbiztonsági törvény rendelkezéseinél is, az ugyanis nem a tanúsítvány, vagyis a HACCP-bizonylat megszerzését teszi kötelezővé, hanem az élemiszerbiztonsági rendszer alkalmazását. Magára a tanúsítványra annak van szüksége, aki az Európai Unióba szeretne kiszállítani. A HACCP-rendszer szigorú szabályai szerinti működést írja elő a törvény.

A MINISZTÉRIUM JÓINDULATÁN MÚLHAT

Mint minden törvény, ez is nyitva hagy egy kiskaput. Legális kiskapura gondolunk, amit a törvényhozó az előre látható problémák kiküszöbölésére rakhatott a jogszabályba, hiszen ők is tisztában vannak a valós helyzettel, a szerbiai kisvállalkozások tőkehiányával és fölkészületlenségével. A törvény szerint a mezőgazdasági minisztériumnak üzletvitelük érdekében a kisvállalkozások számára jogában áll könnyítéseket megszabni. Máris kijött az első ilyen rendelet.

A mezőgazdasági minisztérium Állategészségügyi Felügyelőségének június 6-ai dátumú közleménye szerint a kiskereskedelmi üzletekben nem kell bevezetni a HACCP-rendszert, elegendő a jó higiéniai és áruforgalmi feltételek szavatolása. A felügyelők, a közlemény szerint, eleinte informatív, felvilágosítói munkát végeznek, tájékoztatják az üzletekben dolgozókat, milyen intézkedéseket kell foganatosítaniuk az élelmiszerbiztonság érdekében. Eközben nem szabnak ki büntetéseket.

Mindez persze csak átmeneti megoldás, s nem is terjed ki minden érintettre. A tőkehiánnyal küzdő szerbiai kisvállalkozásoknak anyagi támogatásra volna szüksége. Belgrád város a belgrádi üzleteknek nyújtott ilyen segítséget, vissza nem térítendő támogatás formájában, a fejletlen községek vállalkozói is támogatásokért pályázhattak a fejletlen területek felzárkóztatásáért felelős irodánál, korábban pedig a mezőgazdasági minisztériumnál volt igényelhető ilyen jellegű támogatás. Ez azonban csak csepp a tengerben. Nem hiába hivatkoznak az elégedetlenek a horvát példára, nyugati szomszédunknál ugyanis az európai előírásokkal való jogharmonizáció következményeinek a kezelésére külön fejlesztési bankot alapítottak, amely az ilyen célokra, mint amilyen a HACCP bevezetése, évente 200 millió eurós forrást különít el a kisvállalkozások számára.