Újabb negatív rekordot döntött az euró–dinár árfolyam, az európai valuta hivatalos középárfolyama tegnap 110,19 dinár volt. A statisztika is igazolja azt, amit a polgárok a zsebükön éreznek: a dinár ebben a hónapban a tegnapi árfolyam alapján számolva 4 százalékot vesztett az értékéből az euróval szemben, az év elejétől, azaz január elejétől fogva 6,2 százalékot. A tavalyi átlagos euró-dinár árfolyamhoz mérten, ami 102,9 dinárt tett ki, 7 százalékot esett a szerb valuta. 2008 júliusának közepéhez viszonyítva, amikor még csak 78,5 dinárt kellett fizetni egy euróért, viszont már több mint 40 százalékos az értékvesztés. Ezt a legutóbbi adatot, amely még abból az időből származik, amikor négy évvel ezelőtt elfoglalta mandátumát a jelenleg is regnáló kormány, nem igazán emlegetik, érthetően, hiszen nem ok a dicsekvésre és világosan elénk tárja a valós helyzetet, a dinár folyamatos, tendenciának mondható gyengülésének a tényét.
A LEGINSTABILABB VALUTA
Ezek a számok alapján egyenesen nevetségesen hangzik Dejan Šoškić bankkormányzónak az a nem régi kijelentése – aki a szerb valuta lejtmenete miatt most is nyugalomra int –, hogy a dinár egyike a legstabilabb európai valutáknak. A jegybankelnök úgy fogalmaz a Novostiban megjelent pénteki interjúban, hogy a feszült világpiaci helyzet miatt érthető a dinár miatti aggodalom, azt azonban eltúlozzák. Šoškić azzal érvelt, hogy tizenöt hónappal ezelőtt is volt már az euró 107 dináros árfolyamon, ehhez képest pedig nincs is nagy változás. Ebből a perspektívából is lehet látni a dolgokat, de abból is, hogy milyen volt az árfolyam még 2008-ban, a válság kitörése előtt.
Goran Nikolić közgazdász a Privredni preglednek nyilatkozva a térség egyik leginstabilabb valutájának nevezte a szerb pénzeszközt:
– Az elemzések, amelyeken épp most dogozom, azt mutatják, hogy a dinár az utóbbi egy évben, de különösen az utóbbi hat hónapban az egyik leginstabilabb valuta, az árfolyam-ingadozások tekintetében talán csak egyedül a magyar forint hasonlítható hozzá.
A dinár gyengülése, mondta a közgazdász, súlyosan érinti azokat, akik euróalapú hiteleket vettek föl, a lakáshitelek felvevőit úgyszintén, negatívan hat a vállalatok üzleti mérlegére, nehéz helyzetbe hozza a importőröket. Ennek ellenére, véli Goran Nikolić, nem elképzelhetetlen, hogy az euró napokon belül visszatér a 110 dinár alatti szintre.
KINEK ENNYI, KINEK ANNYI
Hosszabb távon nézve már nincs ok az efféle derűlátásra. Az optimista forgatókönyvek azzal számolnak, hogy az év folyamán megmarad a 105-110 dinár közötti euró–dinár árfolyam, a pesszimisták szerint akár a 130 dinárt is elérheti. A Szerbia 2011-2020 közötti válság utáni gazdasági fejlődési modellje címet viselő tanulmány, melyet a Közgazdasági Intézet és Közgazdaságtudomány-fejlesztési Alap szakemberei készítettek, 2012-re 114 dináros árfolyamot prognosztizál. Kétségek támadnak azonban ennek az állításnak a hitelességével kapcsolatban, ha figyelembe vesszük, hogy ugyanez a tanulmány 4,7 százalékos szerbiai GDP-növekedésre számít ebben az évben. Ma már tudjuk, örülhetünk a fél százalékos növekedésnek is, de a recesszió esélye is igen nagy.
A szerb közgazdászok többsége azon a véleményen van, hogy a dinár csak akkor térhet vissza a korábbi árfolyamszintre, ha jelentősebb tőkebeáramlás történik az országba. Erre azonban nincs esély, a kormány ugyanis nem tervez erre az évre semmilyen külföldi tőkét idevonzó nagyobb privatizációt. A legtöbb előrejelzés éppen ezért 110-120 dinár közötti euró–dinár árfolyamra számít az év folyamán.
Egyfajta katasztrófa-forgatókönyv megvalósulásának a lehetőségére figyelmeztet Milan Knežević, a Kis- és Középvállalkozások Társulásának az alelnöke, aki szerint külföldi deviza az országba négyféle alapon érkezhet: a kivitelnek köszönhetően, banki átutalások útján, a külföldi beruházások eredményeképp és privatizáció révén, s ezek egyikétől sem várhatunk az idén jelentősebb növekedést, így devizából is kevesebb lesz, ami tovább gyengítheti a dinárt. Knežević emlékeztetett, hogy három hónap múlva 1,2 milliárd euró lejáró államkötvény kifizetésére kell a kormánynak előteremteni a pénzt, ami miatt félő, hogy az euró–dinár árfolyam 130 dinárig is fölugorhat.
Az Erste Bank elemzői derűlátóbbak. Ők bíznak abban, hogy tartani lehet a 105-110 dinár közötti árfolyamot. Az IMF-fel folytatott tárgyalások sikertelensége és a dinárra nehezedő nyomás miatt azonban ők is úgy vélik, hogy fennáll a veszélye a 110 dinár fölötti árfolyam kialakulásának.
