2026. május 11., hétfő

Célirányú továbbképzéssel csökkentenék a munkanélküliséget

Az adaiak, a nyíregyháziak, valamint a temesváriak a tapasztalatcsere után közös foglalkoztatási stratégiát dolgoznak ki
Szerbiában több mint 760 000 munkanélkülit tartanak nyilván, közülük minden harmadik 30 év alatti fiatal (Illusztráció - Dávid Csilla)



Szerbia volt a második helyszíne annak az együttműködési programnak, amelynek keretében hazai és külföldi szakemberek tanácskoztak a fiatalok sikeres munkába állításáról. Először Romániában tartottak szemináriumot, március elején pedig Nyíregyházán találkoznak. A programnak még két köre lesz.

A hétfőtől péntekig tartó előadások során az adai közvállalatok és civil szervezetek bemutatták a foglalkoztatást elősegítő tevékenységeiket. Emellett a köztársasági és a tartományi szintű intézmények bemutatták programjaikat, valamint ismertették a hazai rendszer hiányosságait is.
– Itt szembesültem azzal a ténnyel, hogy a munkanélküliség milyen bonyolult probléma, amely komplex megoldást igényel. Éppen ezért emelném ki követendő példaként a szerbiai gyakorlatból a különböző szintű intézmények és szervezetek szoros kapcsolatát – kezdte el a hallottak véleményezését Eszik Édua, a projektum magyarországi vezetője.
A pozitívumok mellett a hiányterületekre is rámutatott. Leginkább a szociális szféra hatását erősítené, ezenkívül az önkéntességre mint tapasztalatgyűjtési formára is felhívta a figyelmet. Elmondta: Nyíregyházán Önkéntes Centrum működik, ahová bárki jelentkezhet, a szolgálat után pedig a volontőr ajánlást kap, amit csatolni tud az önéletrajzához. Így nagyobb bizalmat építhet ki a munkáltatónál, mivel ellenőrizhetővé válik.
Vesna Civrić, a program szerbiai koordinátora a gazdasági szektor és a fiatalok közötti kommunikáció és szoros kapcsolat megalapozását tartja a legfontosabb lépésnek, ezt kellene legelőször megtenni Szerbiában. Miután megjelölték a hiányszakmákat az adai vállalatokban, intézményekben, ösztöndíjazással terelné a megfelelő irányba a hivatást választó fiatalokat. Az oklevél megszerzése után a finanszírozott személynek meghatározott ideig abban a vállalatban kellene dolgoznia, amely állta tanulmányainak költségeit.
– Amit a romániai rendszerből mindenképpen hasznosnak találtunk, az a vállalatok és egyetemek közötti együttműködés, ennek köszönhetően a fiatalok már a felsőoktatásuk során tapasztalatot is szereznek. Romániában az oklevelet egyéves gyakorlat, valamint egy szakmai vizsga után szerzik meg a hallgatók. Ezt az egy évet az állam fizeti, nem kell pályázniuk, mint nálunk – mondta Vesna Civrić.
A szeminárium célja a szakmai tapasztalatcsere. A program végén közös foglalkoztatási stratégiát készítenek, ebben megfogalmazzák, hogyan lehetne segíteni nemcsak a fiatalok munkahelyteremtését, hanem a marginális csoportok, mint a fogyatékkal élők, állami gondozottak és a romák foglalkoztatásának ösztönzését is. Loreni Elena Baciu, az együttműködés romániai irányítója szerint csakis a sikeres tevékenységeket kell megjegyezni, a negatívumokat pedig teljesen ki kell zárni. Számára leginkább az a program tetszett, amelynek keretein belül a kismamákat szöveges üzenetben értesítették a babákkal kapcsolatos teendőkről.
A három képviselő elmondása szerint egyébként a résztvevő városokban a munkanélküliségi ráta megközelítőleg hasonló adatokat mutat. Édua szerint a munkahely megszerzéséhez a fiatalok aktív hozzáállása is szükséges.

Magyar ember Magyar Szót érdemel