Egyik napról a másikra hatalmas léket ütött Smederevo életében az amerikai US Steel vállalat a hatalmas hagyományokkal rendelkező fémipari üzemből való kivonulásával. Mint ismeretes, sokáig úgy nézett ki, hogy a vasgyár, sok évtized után, bezárja kapuit, és a 4500 dolgozó munka és kenyér nélkül marad.
Minden bizonnyal éppen az utóbbi tény valósággal rákényszerítette a szerb kormányt (főleg mert küszöbön vannak a választások), hogy bármi áron megmentse a gigászi céget. Ezért jelképes egy dollárért megvásárolta a tengeren túli cégtől az üzemet és azóta is váltig ígérgeti, hogy a kohók nem fognak kihűlni, és ezután is kapható lesz a boltokban a nemzetközileg is elismert minőségű tüzelős sparhelt.
Az állami beavatkozás elkerülhetetlen volt, hiszen minden erőfeszítés ellenére sem sikerült új partnert, pontosabban tulajdonost találni, amely vállalta volna a horribilis adósság kiegyenlítését, valamint rendelkezett volna akkora tőkével, hogy a négy és fél ezer embernek folyamatosan munkát tudna biztosítani. Márpedig 4500, plusz a családtagok szavazata semmiképpen sem hagyható figyelmen kívül.
Egyébként a smederevói vasművekben jelenleg áll a munka. A cég vezetése ezt azzal indokolja, hogy a megszokott vízi úton nem tudnak kellő mennyiségű nyersanyaghoz jutni, ezért inkább takarékra állították a kohókat, a munkásoknak csaknem négyötödét rendes, vagy kényszerszabadságra küldték.
A magyarázat csak kevés dolgozót elégített ki. Legtöbben attól tartanak, hogy a hangulat csillapodásával drasztikusabb intézkedések, vagyis tömeges elbocsátások következnek.
A több mint áldatlan helyzet enyhítésére azonban mutatkozik egy esély, s csupán az önkormányzaton múlik, hogy a belgrádi székhelyű Comico Oil Kft., a holland–amerikai Comico Overseas fiókvállalata nekifoghat-e az immár három évvel ezelőtt tervbe vett kőolaj-finomító építéséhez. A beruházó ugyanis hajlandó lenne akár 400 millió dollárt befektetni az üzembe, ha az önkormányzat biztosítana számára megfelelő telket. Ez –látszólag – nem jelent gondot, hiszen a Duna mellett az ipari övezetben a binacionális cég rendelkezésére bocsátana egy csaknem másfél millió négyzetméteres területet 99 évre. A hosszú távú bérlet címén Smederevo csaknem 6,5 millió eurót kapna. Ami azonban talán ennél is fontosabb, több mint 500 személynek biztosítanának munkahelyet.
Az önkormányzat azonban számos kifogást emelt és feltételeket szabott. A potenciális beruházó hajlik arra, hogy eleget tegyen a követeléseknek, s most a város képviselő-testületén áll vagy bukik, hogy megépül-e az Al-Dunán egy új kőolaj-finomító.
Ha szem előtt tartjuk a vasgyár körüli bonyodalmakat és a holland–amerikai cég által nyújtott előnyöket, nehezen hihető, hogy a tanácsnokok továbbra is kukacoskodni fognak.
Gyakorlatilag ugyanis olyan kényszerpályára sodorta a várost, s vele együtt a helyi politikumot is a helyzet, hogy engedniük kell. Annál is inkább, mert a kormány csak ígéretek szintjén „szavatolja” a 4500 munkahely megtartását.
De ki tudja, hogyan alakul a helyzet a választások után?
