Szerbiának meg kell állapodnia a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) ugyanis a kormány csak így kaphatja meg a támogatást a közszférában elvégzésre váró reformokhoz, értékelte Saša Đogović a Piackutatási Intézet (IZIT) munkatársa. Szerinte a közszféra a felelős a külföldi államadósság közel feléért, azzal, hogy ez a tendencia növekvőben van.
A közszféra szerkezeti átalakítása a szerbiai társadalom rákfenéje a szakember szerint. Ennek halogatása és a gyenge gazdasági dinamika miatt a költségvetési hiány egyre fájóbb ponttá vált ezért a kormány különféle adóterhekhez kénytelen nyúlni a rés foldozására.
„Egy elővigyázatossági hitelkeret az IMF-fel motiválná a gazdaságpolitika alakítóit, hogy végre belevágjanak az elkerülhetetlen és fájdalmas reformfolyamatba. Így e mandátum végére a gazdasági felépülésnek látható jelei lennének” - mondta Đogović.
A szakember szerint ha a közszférához nem nyúlnak hozzá, az olyan láncreakciót indít el, amelynek következményei a görög forgatókönyvhöz lesznek hasonlatosak.
„A szerbiai gazdaság termelékeny része már nem képes etetni a közszférát, amely parazita módjára létezik és állandóan újabb finanszírozási formákat keres, ezt pedig a lecsökkent hazai gazdasági tevékenység miatt egyre gyakrabban a külföldi forrásokban találja meg” - mondta Đogović.
