Milan Bačević, természeti erőforrások, bányaügyi és területrendezési miniszter Kínában tartózkodik és a kínai kormány, valamint vállalatok képviselőivel a Belgrád–Szaloniki hajózási csatorna kiépítéséről tárgyal. Ez a projekt nem csak Szerbia és a Balkán számára fontos, hiszen nagyobb távolságokra kiterjedő üzleti kapcsolatokról van szó, jelentette ki a miniszter. Az elképzelt hajózási útvonal Szerbián és Macedónián keresztül Görögországig vezetne. A miniszter együttműködési nyilatkozatot ír alá a China Gezhouba Group Corporation képviselőivel, melynek nyomán a kínai cég elkezdi a hajózási útvonallal kapcsolatos megvalósíthatósági tanulmány kidolgozását.
Bačević bejelentette, hogy az általa vezetett minisztérium hamarosan megkezdi a 10 500 négyzetkilométernyi területet felölelő projektum szerbiai szakaszának megtervezését. Ezzel a hajózási útvonallal jelentősen megváltoznának a gazdasági, politikai, geostratégiai és geopolitikai viszonyok Európában, az új hajózási útvonal Németországtól egészen az Égei-tengerig hatással lenne a lakosság életére. „Szerbia számára ez egy nagy fejlődési lehetőség, csak tudni kell kihasználni”, nyilatkozta Milan Bačević.
Miodrag Jocić az építésügyi minisztérium államtitkára szerint a csatorna kiépítése nagyon kedvezően hatna az ország fejlődésére. Ez egy nagyon költséges terv, de idővel kifizetődne a befektetés. A Morava szabályozása, az öntözőrendszer és mezőgazdaság fejlesztése, valamint a turizmus fellendülése nagymértékben megváltoztatná Szerbia azon részének arculatát. Ez egy több mint 100 éves fenomenális terv, ami csak a megvalósításra vár, mondta az államtitkár.
Másként foglalt állást Božidar Đelić, a Demokrata Párt (DP) tisztségviselője, aki kijelentette, hogy a hajózási csatorna egy teljesen megvalósíthatatlan terv. A DP hevesen ellenzi, hogy az országot ilyen irreális tervek miatt költségekbe verjék és eladósítsák, mondta a politikus. Đelić, aki egyébként az Európai Unió Duna-stratégiával megbízott nemzeti koordinátora, elmondta, hogy a Dunán lebonyolítható utas- és áruforgalomban nagy lehetőségek rejlenek. Ezek a lehetőségek nemcsak a part menti területekre korlátozódik, hanem az egész Duna-régióra, amely nagyon sok szerbiai községet magába foglal, fejtette ki Đelić.
Aleksandar Stevanović közgazdász úgy értékelte, hogy a Belgrád–Szaloniki hajózási csatorna kiépítése megalomán terv és semmi esély nincs a megvalósítására. Nem kell tartanunk attól, hogy esetleg eladósodnánk a terv megvalósítási kísérlete közben, hiszen senki sem menne bele egy olyan építkezésbe, amelynek az ára Szerbia egész évi bruttó hazai termékének értékével vetekszik, magyarázta a közgazdász. Az állam még arra sem képes, hogy a hetes folyami közlekedési folyosót kitisztítsa, sem arra, hogy Duna mentén az igazi fejlődési lehetőséget jelentő infrastruktúrát kiépítse, arra meg végképp képtelen, hogy csatornát ásson a Morava meg a Vardar között, mondta Stevanović.
