A közgazdászok különbözőképpen értékelték Mlađan Dinkić pénzügyi és gazdasági miniszter javaslatát, amely szerint az állam ideiglenesen részt vállalna egyes jó kiviteli kapacitással bíró kis- és középvállalatok tulajdonában. Egyesek úgy vélik, hogy ezzel az összes céget megillető egyenlő bánásmód elve sérülne meg, és kétségesek a kritériumok, amelyek alapján ily módon támogatnák a cégeket. Mások szerint viszont az csak jó, ha segítséget kapnak a rászoruló vállalatok.
Milan Knežević, a kis- és középvállalatok szövetségének alelnöke úgy nyilatkozott, hogy ez az eljárás alkotmányellenes lenne, mivel az alkotmány a piacon tevékenykedő minden gazdasági és jogi alany számára egyenlő bánásmódot feltételez. Képtelenség a tulajdon egy részét úgy átvenni, hogy közben nem vállalnak érte jogi felelősséget. Mi történik akkor, ha a jogi személy nem adja vissza vagy nem vásárolja fel azt a részt, amelybe az állam befektet? – tette fel a kérdést Knežević. Ilyen esetekben a vállalatoknak a bankokhoz kellene fordulniuk segítségért, és nem az államhoz. Ilyesmire sehol nincs példa Európában – tette hozzá. Az államnak semmi keresnivalója nincs a gazdaságban – szögezte le végezetül az alelnök. Ideje felmérni, hogy egyáltalán milyen gazdasági hatásai vannak a különböző fejlesztési alapokba beadott eurómilliárdoknak. Ezt a finanszírozási mechanizmust meg kell szüntetni és helyette csökkenteni kell az adókat és serkenteni a feldolgozóipart, ekképpen akadályozva meg a további elbocsátásokat – mondta Knežević.
Másként vélekedik Nikola Pavičić, a Tarket-Sintelon tiszteletbeli elnöke, aki kifejtette, hogy a bajban levő, fejlődőképes cégeket igenis kell segíteni, viszont az kétséges, hogy melyik vállalatok sorolhatók a segítségre szorulók kategóriájába. A fejlesztési alapból gyakran politikai érdekek hatására kapnak támogatást a cégek, és nem a valós szükségletek szerint – mondta Pavičić, aki egyébként tagja a gazdasági felépülésért felelős nemzeti tanácsnak. A hazai cégeknek jó része akkora nehézségekkel küzd, hogy már hiteleket sem kap a bankoktól, és emiatt lassan lehetetlenné válik a működésük. Ha viszont az állam átvenné egy bizonyos részét ezeknek a cégeknek, akkor a hitelezők is másképp viszonyulnának a cégekhez, hiszen az állam a részvényvásárlásokkal az adósságok egy részét is átvállalná.
Aleksandar Gračanac, a Szerbiai Gazdasági Kamara kis- és középvállalatokkal megbízott koordinátora úgy nyilatkozott, hogy az állami intézmények nem pénzügyi intézmények, ezért nem végezhetik a bankok munkáját. Az államnak meg kell teremtenie a feltételeket a 2008-ban elfogadott európai uniós kis- és középvállalatok segítését célzó egyezmény alkalmazásához. A szóban forgó vállalatok ugyanakkor nem tudnak fejlődni, mivel a pénz- és szakemberhiánnyal küszködnek, a cégvezetés pedig olyan problémákkal kénytelen foglalkozni mint a szürkegazdaság vagy a monopolizált piac. A kis- és középvállalatok adják a szerbiai gazdaság 98,9 százalékát, a GDP mintegy 50 százalékát ők termelik meg, és náluk dolgozik az emberek mintegy 60 százaléka – emlékeztetett Gračanac.
