A Boris Tadi ć elnök és a kormány szakértői által elkészített, Szerbia fejlődési stratégiájáról szóló tervezetben az áll, hogy a következő évtizedben 400 ezerrel fog emelkedni a foglalkoztatottak száma, a bruttó hazai termék (GDP) pedig 2020-ra eléri a lakosonkénti nyolcezer eurót. A stratégia azzal számol, hogy a következő tíz év folyamán mintegy kilencven százalékkal emelkedik majd a polgárok és az állam fogyasztása, miközben az árak emelkedése átlagosan évi három százalékra csillapodik.
A közgazdászok elsősorban választás előtti hadjáratnak, illetve figyelemfelkeltésnek minősítették a tervben szereplő célkitűzéseket. Dragomir Janković, az Európai Gazdasági Intézet szaktanácsadója szerint nehéz elhinni, hogy a tervek mögött több van holmi választás előtti spekulációnál, hiszen pont azok készítették el, akiknek az elmúlt években bőven lett volna idejük arra, hogy ezek közül a tervek közül valamit meg is valósítsanak. Másrészt, e stratégia az Európai Bizottság kérésére adott válaszként is értelmezhető, mely már hosszú ideje szorgalmazza bizonyos gazdasági lépések megtételét.
Miroslav Prokopijević, a Szabadkereskedelmi Központ munkatársa a jókívánságok listájának nevezte a stratégiát, melynek, szerinte, nem sok értelme van, ha a deklaratívan meghatározott célokhoz nem társítanak konkrét, hozzájuk elvezető tetteket, eszközöket is.
