Az önigazgatás megszűnése óta most először kaptam fel a fejemet egy valamikor nagyon gyakran használt kifejezés említésére: eszköztársítás. Hajdanán a TMASZ-ok, az MSZ-ek és az ÖTMSZ-ok társították eszközeiket a sikeresebb gazdasági eredmények érdekében, most ezt Dejan Jovanović a Nemzeti Munkaközvetítő Szolgálat igazgatója emlegette egy minapi tanácskozás kapcsán, ahol a vajdasági önkormányzatok foglalkoztatással megbízott illetékeseit hívták össze az említett szolgálat, a tartományi munkaügyi titkárság és a gazdasági és regionális fejlesztési titkárság közös szervezésében megtartott értekezletre. Kimondottan azzal a céllal tartották meg, hogy a 2011-es foglalkoztatási politika megvalósításába aktívan bevonják az önkormányzatokat, hogy foglalkoztatási tanácsokat hozzanak létre és konkrét helyzetfelmérést, valamint tervet készítsenek.
Eddig csupán három vajdasági község és város vett részt a Nemzeti Munkaközvetítő Szolgálat efféle idei programjában, amely úgy épült fel, hogy bizonyos összeget az önkormányzat teremtett elő, amihez társította eszközét az országos munkaközvetítő szolgálat, s ebből valósították meg a jó előre átgondolt és eltervezett foglalkoztatási programot. Például Újvidéken helyi szinten 19,1 millió dinárt teremtettek elő új munkahelyek megnyitására és a gyakornokok alkalmazására, a köztársasági költségvetésből pedig 13,1 millió dinárt társítottak ehhez az összeghez. Pancsován 7,5 milliót szántak a fiatalok kiképzésére és a fogyatékkal élők foglalkoztatására, a központi kasszából 2,5 millió dinár érkezett. Verbászon pedig a helyiek 2,1 millió dinárt társítottak a költségvetési 900 000 dinárral hasonló céllal.
Most azt tervezik, hogy majd minél több vajdasági önkormányzatot bevonnak a foglalkoztatás ilyen irányú serkentésébe, mert ahogy Dejan Jovanović fogalmazott, Szerbiának most ez a legégetőbb gondja, amit a két (tartományi és köztársasági) munkaközvetítő ügynökség és a két minisztérium (szintén tartományi és köztársasági) összefogásával és az önkormányzatok eszköztársításával nagyszerűen meg lehet oldani. A helyi sajátosságokat, igényeket, lehetőségeket és kilátásokat a helyi szinten ismerik a legjobban, majd ők ezt felmérik, s azt követően tárgyalnak az állami illetékesekkel, s megvalósítják mindazt amit elképzeltek. A következő évre szeretnének minél több községet, önkormányzatot felsorakoztatni az említett program mögé, erről próbálták meggyőzni a tanácskozás résztvevőit. Egy kicsit olyan volt utóíze a dolognak, mintha azt akarták volna elérni, hogy előbb az önkormányzatok adják oda a pénzt, majd aztán a többit, a kisebbik részét az összegnek az állam csak valahogy előkaparja. A helyszínen levő Gusztony Andrást, Temerin polgármesterét kérdeztük, mi a véleménye a dologról:
– Nekem úgy tűnik, ezzel az elképzeléssel az önkormányzatoktól akarnak még több pénzt kicsikarni. Nem vagyok teljesen biztos abban, hogy jó irányba haladunk, ugyanis azt tapasztaljuk, hogy irányunkba folyamatosan lefaragják az úgynevezett átirányított pénzeket, aminek az a következménye, hogy egyre kevesebből gazdálkodhatunk, viszont több és több kötelezettséget ruháznak ránk.
Miroslav Vasin tartományi munkaügyi titkár szerint okos ötlet az, hogy az önkormányzatok vezetőit Vajdaság-szerte abba a helyzetbe hozzák, hogy együttműködve az illetékes állami szervekkel egy közös akciótervvel hatékonyabban küzdjenek a munkanélküliség ellen. Egyértelmű, hogy a helyi szinten sokkal inkább ismerik a konkrét gondokat, tudják, hogy milyen szakkáderekkel rendelkeznek, s könnyebben oldhatják meg a problémát. A három vajdasági község Újvidék, Pancsova és Verbász példáján felbátorodva érzése szerint jövőre nagyon sok vajdasági község fogja majd ezt a bejáródott módszert alkalmazni.
A tartományi illetékes titkárság tavaly megkezdett projektuma keretében állami támogatással az idén 2000 személynek biztosítottak munkahelyet. A tavalyi 16 000-rel a kétéves ciklus végére 18 000 új foglalkoztatottal dicsekedhetünk.
