A nemzetközi nőnap századik évfordulója alkalmából A nők munka- és szociális jogai elnevezéssel konferenciát tartottak tegnap a Tartományi Képviselőházban. A rendezvényt a Tartományi Képviselőház Női Parlamenti Hálózata és a Tartományi Gazdasági, Munkaügyi, Foglalkoztatási és a Nemek Egyenjogúságával Foglalkozó Titkárság szervezte. A konferencia résztvevői a nők jogainak gyakorlati megvalósulását vették górcső alá.
Miroslav Vasin tartományi gazdasági titkár kifejtette, hogy a nemek közötti egyenjogúság fontos sarokköve kell hogy legyen egy társadalomnak. Elmondta, hogy a tartományban jelentősen javult a nők helyzete a munkavállalásban és a társadalomban, ám a helyzet korántsem kielégítő. Kiemelte, hogy a tartományi gazdasági titkárság már évek óta több projektummal igyekszik támogatni a nőket, és több sikeres tervezetet is maga mögött tud.
A gazdasági titkárhoz hasonlóan vélekedett mgr. Szöllősi Gyöngyi is, a női parlamenti hálózat koordinátora is.
– Ma, a jubileum alkalmából igyekszünk áttekinteni azokat a jogi előrelépéseket, amelyeket az elmúlt száz évben sikerült elérnünk. Annak ellenére, hogy a helyzet jelentősen javult, még mindig szükség van a nők jogainak gyakorlatban történő megvalósulásának kritikus vizsgálatára, hiszen a garantált jogok sok esetben csak elméleti síkon léteznek. Addig azonban nem beszélhetünk gazdasági és politikai stabilitásról, amíg nincs teljes egyenjogúság a nemek között – jegyezte meg Szöllősi.
Muškinja Heinrich Anikó tartományi ombudsman az újságíróknak elmondta, hogy a közelmúltban több, a női egyenjogúsággal kapcsolatos eljárást is folytattak.
– Elsősorban a kismamák és az állapotos nők fordulnak hozzánk. A problémák nagy része azt sugallja, hogy a munkaadók nem tisztelik a törvényeket, a nők jogait. Komoly problémáról van szó, amely sajnos a médiában sem kap megfelelő figyelmet. Problémát okoz az is, hogy munkaviszony létesítésekor is érdeklődnek a nőket a családi állapota felől, illetve ezzel kapcsolatos terveikről. Néha előre alá kell nekik írni a felmondásról szóló nyilatkozatot is. Gondot okoz a nőknek az is, hogy családon belüli erőszak esetén a szociális központok és a belügyi intézmények nem reagálnak kellőképpen. Ilyenkor még mindig a férfi szava hitelesebb, annak ellenére, hogy az illetékes szerveknek előírt procedúra szerint kell kezelniük az ilyen eseteket.
Danica Todorov, a tartományi ombudsman a nemek közötti egyenjogúsággal foglalkozó helyettese is megerősítette, hogy az ország az utóbbi időben számos előrelépést tett a férfi és a női egyenlőség tekintetében, de még most sem beszélhetünk rendezett viszonyokról.
– A diszkrimináció a nőkkel szemben a munkaerőpiacon a legkifejezettebb, hiszen a munkanélküliek túlnyomó többsége nő. Sokszor a férfiakat részesítik előnyben a munkaadók, még akkor is, ha nincs megfelelő a képzettségük az adott munkahely betöltésére. Ennek azonban nincs még itt vége. A negatív megkülönböztetés tovább folyatódhat a munkahelyen is, különböző formákban – fejtette ki Todorov.
A nemi egyenjogúság kérdéseivel foglalkozó helyettes arról is beszélt, hogy átlagosan még mindig a nők töltik be a kevésbé fizetett munkahelyi pozíciókat, ugyanakkor még ma is létezik egy bizonyos mértékű szegregáció, tehát megvan, hogy milyen területen melyik nem képviselői vannak jelen túlnyomó részben.
