Belgrádban hétfőn megkezdődtek a hivatalos tárgyalások a február 26-án az országba érkezett Nemzetközi Valutaalap küldöttsége és a szerb tárgyalócsoport között, amelyet Lazar Krstić, az átmeneti kormány pénzügyminisztere és Jorgovanka Tabaković, a Szerbiai Nemzeti Bank (SZNB) elnöke vezet. Az IMF küldöttség március 13-áig tartózkodik Szerbiában.
A megbeszélések témája egy lehetséges készenléti hitelszerződés a nemzetközi pénzintézettel – közölte hétfőn az SZNB. A nemzetközi pénzintézet küldöttségével megvitatják az aktuális gazdasági, pénzügyi kérdéseket és az ország költségvetési helyzetét, különös tekintettel az államháztartás tavalyi és az idei első negyedévi számsoraira. Véleményt cserélnek arról is, hogy a növekvő államadósságot milyen intézkedésekkel lehetne kordában tartani. A monetáris politika, a szerbiai pénzügyi rendszer, a strukturális reformok kérdésköre, a közvállalatok szerkezetátalakítása is terítéken lesz, valamint Szerbia makroökonómiai távlatai is.
Az átmeneti kormány készen áll a tárgyalások megkezdésére egy újabb elővigyázatossági hitelszerződés megkötéséről, ám az érdemi tárgyalások csupán az új kormány megalakulás után kezdődnek.
– Nincs vesztegetnivaló időnk – nyilatkozta a hivatalos tárgyalások megkezdése kapcsán Lazar Krstić. A pénzügyminiszter reményének adott hangot, hogy az előrehozott választások után megalakuló új kormány felelőssége tudatában lesz, ugyanis népszerűtlen intézkedéseket kell hoznia. Krstić ezek között említette, hogy az új kormány nem törölheti el az úgynevezett szolidáris adót, mivel a közszférában, különösen a közvállalatokban a versenyszférához mérten aránytalanul magasak a fizetések. Emellett a pénzügyminiszter szerint az állami szektorban a dolgozók számának csökkentésére is szükség van. Krstić szerint az új kormánynak törvények sorát kell elfogadnia, melyekkel csökkenthető a közszférában kifizetett, jelentős költségvetési tehernek számító bértömeg. Véleménye szerint az adók további növelésére nincs lehetőség, de a szürkegazdaság visszaszorításával jelentősen növelhető az adóbevétel. A közszférában nem kell elbocsátásokkal számolni, de az év elején bevezetett létszámstopnak köszönhetően tovább karcsúsítható az állami szektor. Januárban ennek köszönhetően 4000-rel csökkent a foglalkoztatottak száma a közszférában, és ha ez így folytatódik, két év alatt 100 ezerrel lehet kevesebb munkahely az állami szektorban.
