Sárin, a restrukturálás alatt álló Aleksa Šantić mezőgazdasági részvénytársaság élére tavaly július 17-én megválasztották az igazgatóbizottságot, de az igazgatók mind a mai napig nem jutottak be a birtokra. Hét hónapja nem legitim vezetés áll a cég élén, ez alatt az idő alatt nem az rt. ügyviteli számláiról fizetik ki a béreket, az immár jogosulatlan vezetők iránt nem lojális dolgozókat más munkahelyre irányítják, hazaküldik a munkából, fenyegetik őket, azzal ámítják a másként gondolkodókat, hogy rossz oldalra álltak. A volt vezetők ellen a gazdasági bűnözést üldöző rendőrségi ügyosztály bűnvádi följelentéseket tett, de a zombori ügyészség eddig nem lépett ebben az ügyben. Így foglalta össze röviden a mezőgazdasági vállalatban uralkodó helyzetet Nikola Pajić, a legitim igazgatók bizottságának vezetője.
– Hét hónap alatt nem született döntés, hogy az Alapfokú, a Felsőfokú, vagy a Kereskedelmi Bíróság illetékessége meghagyni a belügynek, hogy fizikailag távolítsa el az illegális vezetőséget a birtokról. Mintha nem lenne világos, hogy az hét hónapja bitorolja az állami vagyont, hogy voltaképpen fosztogatják a cég számláit, tekintettel, hogy a korábbi igazgató, Aleksandar Marotić aláírásával ellátott váltókkal csaknem harmincmillió dinárt vettek föl a cég ügyviteli számláiról a hitelezők javára, miközben az igazgatók bizottsága nem tudja, valós hitelezőkről van-e szó, akik ténylegesen árut adtak el, vagy szolgáltatást nyújtottak a cégnek. Így a dolgozók munkájának eredményét, a cukorrépáért kapott pénzt, mások zsebelik be. A városi közigazgatás továbbra is vezérigazgatóként kezeli a volt igazgatót, noha a Privatizációs Ügynökség nyilvántartásában Aleksandar Marotić semmilyen tekintetben nem szerepel. Megdöbbentő, hogy az illetékes zombori ügyész homokba dugja a fejét, és nem vesz tudomást arról, hogy az országban a bűnüldözés terén megváltozott a helyzet, és itt nem kerülnek napvilágra olyan dolgok, amelyek az ország más területein a bűnüldöző szervek célkeresztjében állnak. Számomra elképzelhetetlen, hogy egyazon állam egyazon törvényeit például Belgrádban érvényesítik, míg kétszáz kilométerrel távolabb úgy viselkedik az igazságügy, mintha ez a jogrendszer nem létezne – nyilatkozta Pajić.
