Alexander Fleming felfedezése óta az antibiotikumok széles skáláját állították elő, s legtöbbjüknek ma már köze sincs a penészgombához, amelyből az első penicillinkészítményeket gyártották.
Az antibiotikumokról, azok használatáról megoszlanak a vélemények. Egyesek, ameddig csak lehet, próbálják elkerülni, maguk az orvosok sem mindig értenek egyet egyes esetekben a használatával. Mi, egyszerű földi halandók miután megkapjuk a receptet, kiváltjuk a gyógyszert, elkezdjük szedni, ha pedig már jobban vagyunk, rendszerint abbahagyjuk...
Orvosi tapasztalat szerint a lakosság jelentős része nincs tisztában az antibiotikumok helyes alkalmazásának szabályaival, ha viszont helytelenül szedjük ezeket a készítményeket, nemcsak saját, hanem mások egészségét is veszélyeztetjük: ennek oka, hogy az antibiotikumokkal szembeni növekvő ellenálló képesség miatt a bakteriális fertőzésekre felírt készítmények másoknál sem lesznek hatásosak.
Sok tehát a nyitott kérdés, amelyet tisztázni kellene. Kérdéseinket dr. Đureković Katona Anikó újvidékibelgyógyásznak tettük fel.
Szedjük vagy ne szedjük, illetve mikor indokolt az antibiotikum alkalmazása, és mikor káros a szervezetre?
Az antibiotikumot baktériumok okozta fertőzések kezelésére írja fel az orvos, ilyen például az arcüreg-, középfül-, tüdő-, vesemedence-, tüszős madula- az agyhártyagyulladás különböző esetei, húgyúti fertőzések. Az antibiotikumok tehát nem hatnak a vírusos fertőzésekre, például az influenzára, náthára. Azonban kivételt képeznek az immunkompromitált betegek, esetükben vírusfertőzésnél azért írhatja fel az orvos, hogy megelőzze az esetleges bakteriális szuperinfekciót.
Milyen típusú antibiotikumok léteznek?
Különböző felosztások alkalmazhatók az antibiotikumok osztályozására, ezek: az előállítási mód, a fizikai, illetve kémiai tulajdonságuk, valamint a hatásmechanizmus szerinti meghatározás. A mindennapi életben az a fontos, hogy tudjuk, vannak antibiotikumok, amelyek ritkán okoznak mellékhatást, vannak komolyabb mellékhatásúak (gyakran már rezistens baktériumokra használják), valamint olyanok, melyek kizárólag kórházban, szigorú orvosi felügyelet mellett szedhetők.
Hogyan fejtik ki hatásukat?
Az antibiotikumok hatása azon alapszik, hogy elpusztítják a baktériumokat (ezt nevezzük baktericid hatásnak), valamint lassítják fejlődésüket (bakteriosztatikus hatás). A két külön csoportba tartozó antibiotikumokat egyszerre nem adjuk a betegnek. Megtörténhet, hogy a terápia baktericid antibiotikummal kezdődik és bakteriosztatikus hatásúval fejeződik be.
Mi történik akkor, ha – korábban is ezt kaptuk alapon – öngyógyszerezéshez folyamodunk és az otthon lévő antibiotikumot elkezdjük szedni?
Orvosi vizsgálat nélkül nem javasolt az antibiotikumok szedése. A megfelelő gyógykezelés tudást és tapasztalatot igényel – ezt minden esetben bízzuk az orvosunkra! A házipatikában levő, véletlenszerűen talált régi szerek gyakran a lejárati időn túl maradnak a fiók mélyén, így semmiképpen sem alkalmasak kezelésre. Tudni kell, hogy a gyógyszerek vegyi összetétele idővel megváltozik, ezáltal toxikus anyagokat is tartalmazhatnak. Tehát a megmaradt gyógyszert soha, semmilyen esetben nem szabad bevenni, még akkor sem, ha esetleg a jelentkező tünetek megegyeznek azzal, amit a beteg korábban észlelt.
Minden antibiotikum használata előtt szükséges valamilyen teszt vagy speciális vizsgálat?
Orvosi vizsgálatra feltétlenül szükség van, mert a tünetektől függően írjuk fel az antibiotikumot. Amennyiben súlyosabb fertőzésről van szó, az iránymutatók a laboratóriumi vizsgálatok eredményei.
A hatásos kezelés érdekében tanácsos meghatározni a baktérium antibiotikummal szembeni érzékenységét is. Ilyenkor a több helyről levett váladékmintából kitenyésztik a kórokozókat, azután különböző antibiotikumokat tartalmazó téptalajra teszik. Amelyik táptalajon nem látnak további szaporodást, az az antibiotikum használ az adott baktérium ellen, és valószínűleg a beteg szervezetben is elpusztítja a kórokozót.
Az antibiogramm laboratóriumi jelentés, amely a kórokozók különböző antibiotikumok jelenlétében végzett tenyésztéséről készül. Így megállapítható a baktériumok egyes antibiotikumokkal szembeni ellenálló képessége, illetve érzékenysége. Az antibiogramm lehetővé teszi a leghatásosabb antibiotikumok kiválasztását és a célzott kezelést.
Sokan azért idegenkednek az antibiotikumok szedésétől, mert tartanak a mellékhatásoktól…
Minden antibiotikumnak vannak jellegzetes mellékhatásai. Habár a legfontosabb és leghatásosabb gyógyszerek közé tartoznak, szedésükkel együtt jár, hogy nemcsak a megcélzott kórokozókat pusztitják el, hanem mindazokat, a szervezet számára nagyon fontos mikrobákat is, amelyekre a mindennapi életünkben szükség van egészségünk megőrzése érdekében. Az antibiotikum-kezelés gyengíti a bélflórát, ami számos kellemetlen következményt vonhat maga után. Sok beteg a kezelés alatt vagy után hasmenéstől szenved, ami egyértelműen jelzi az egészséges bélflóra károsodását. Ezért fontos antibiotikumos kezelés során a probiotikumok használata, amelyek segítenek abban, hogy a normális bélflóra egyensúlya megmaradjon, és az esetleges panaszokat megelőzzük.
A kevésbé ártalmas antibiotikumok mellett léteznek olyanok is, amelyeknek a szedése akár komoly halláskárosodást is okozhat. Ilyen a gentamicin, a chloramfenikol pedig fékezi a vérsejtképződést, ez utóbbit egyébként kivonták a forgalomból, és kizárólag életmentő esetekben adható. A májbetegek és a vesebetegek antibiotikumos kezelése is megkülönböztetett figyelmet igényel.
Mi történik akkor, ha egy antibiotikumhoz hozzászokik a szervezet?
A szervezet nem szokik hozzá az antibiotikumhoz – erre a kórokozó képes! Ezt a képességét nevezzük antibiotikum-rezisztenciának!
Az antibiotikum gyakori szedése következtében a baktériummal szembeni hatékonyság csökken. Így az orvosnak gyakran a „tartalék” antibiotikumokat kell felírnia – a kórházban használatosakat – otthoni gyógykezelésre.
Az antibiotikum-fogyasztás tekintetében európai viszonylatban Szerbia az elsők között van, nálunk vény és vizsgálat nélkül is vásárolható antibiotikum a gyógyszertárakban. Ez a gyakorlat pedig oda vezet, hogy a betegek gyakran nem a megfelelő módon szedik a gyógyszert. Egy antibiotikumkúra általában 5–10 napig tart, ám fontos, hogy figyeljünk arra, hogy a konkrét betegség esetében mit írt elő számunkra az orvos: hány napig, naponta mekkora mennyiségben szedjük!
Elemzések azt mutatják, hogy például a Streptococcus okozta fertőzés esetén, amikor hatóránként kell bevenni az antibiotikumot, a terápia 10. napján, a pácienseknek csupán a 9 százaléka szedi rendszeresen. Ez pedig azt jelenti, hogy a betegek amint jobban érzik magukat, abbahagyják a gyógyszer szedését. Pedig az előírt kezelési időt feltétlenül be kell tartani, ami legkevesebb 5 nap, de súlyosabb esetekben ennél hosszabb idő.
Ha az orvosunk által tanácsoltnál hamarabb, túl korán abbahagyjuk az antibiotikum szedését, annak következménye nemcsak a betegség kiújulása vagy újrafertőződés lehet, hanem az adott készítménnyel szemben ellenálló kórokozók kifejlődése is. Tehát, ha a kezelést túl hamar abbahagyjuk, a fertőzés akár súlyosabb formában is visszatérhet, vagy rezisztens baktériumok alakulhatnak ki.
Mik a rezisztens baktériumok?
Napjainkban egyre többet olvashatunk rezisztens, vagyis ellenálló baktériumokról, melyek a helytelen antibiotikum használatának következményeként alakulnak ki, és el is terjedhetnek. Ez akkor fordulhat elő, ha feleslegesen, vagy nem az orvos ajánlása szerint szedjük az antibiotikumot. A baktériumok – túlélésük érdekében – képesek arra, hogy alkalmazkodjanak az antibiotikumok hatóanyagához, és átalakuljanak, így ellenállóvá válva a már „megszokott” hatóanyaggal szemben. A szuperbaktériumoknak is nevezett rezisztens baktériumok jelenléte miatt hosszabb ideig tartanak a betegségek, gyakrabban alakulnak ki szövődmények, amelyek súlyos következményekkel járhatnak.
A nem kikezelt betegek tehát lehetővé teszik, hogy a kórokozó túlélje a terápiát, a tünetmentes páciensek pedig hordozói lesznek a rezistens kórokozóknak. Ez nemcsak egyéni, hanem társadalmi probléma is. Hiszen a következő fertőzéskor már ugyanazzal a antibiotikummal nem lehet gyógyítani a beteget, így megtörténhet, hogy a gyógykezelésben gyakrabban kell a „tartalék” antibiotikumot alkalmazni, amely – ha nem az előírtnak megfelelően használják – előbb-utóbb ismét rezisztenssé válik. Ezáltal egyre több lesz az olyan fertőzés, amelyet nem lehet antibiotikummal gyógyítani.
Van-e az antibiotikumoknak alternatívája?
Ez esetben is érvényes a mondás, miszerint jobb megelőzni, mint gyógyítani. Fogyasszunk elegendő C-vitamint, erősítsük immunrendszerünket. A vírusfertőzéseket pedig feltétlenül feküdjük ki, hogy ezzel is elkerüljük a súlyosabb szövődményeket.
Az antibiotikumok kutatása a mai napig szakadatlanul folyik, mert a baktériumok, amik ellen a mai antibiotikumok hatásosak, egy idő után átalakulnak és ellenállóvá válnak. Komoly veszélyről van szó, hiszen az antibiotikumok aggasztó tempóban veszítenek a hatékonyságukból, ugyanakkor csökken a megjelenő új készítmények száma. Amíg 1930 és 1970 között az antibiotikumok tucatnyi új családja jelent meg, azóta mindössze két csoport került forgalomba. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (European Centre for Disease Prevention Control; ECDC) szerint kontinensünket járványügyi szempontból elsősorban az antibiotikumokkal szemben ellenálló kórokozók fenyegetik a jövőben. |
