Megmentheti-e a házasságot egy pirula vagy egy orrspray? Nem kizárt, legalábbis egy amerikai kutató szerint, aki a legmegfoghatatlanabb érzés, a szerelem kémiai alapjait tanulmányozta.
Larry Young, az atlantai Emory Egyetem kutatója, aki kísérleteiről a Nature címu folyóiratban számolt be, nem egy high-tech szerelmi bájital kifejlesztését tűzte célul. A kutatót elsősorban az motiválta, hogy felderítse az érzelmi kötődés mechanizmusát. Reményei szerint ugyanis e kísérletek révén segíthetnek az autistákon.
A kutató préripockokkal való kísérletei során bebizonyította: a megfelelő hormon bevitelével igen gyorsan módosíthatók a párkapcsolatok. Ezek a rágcsálók ideálisak az emberi párkapcsolatok modellezésére, ugyanis élethosszig tartó párkapcsolatban élnek, s közösen nevelik fel kicsinyeiket. Ám ez a magatartás igen könnyen megváltoztató egy kis oxitocin segítségével.
"Amennyiben a nőstényt a hím ketrecébe helyezzük, majd oxitocint adunk neki, nagyon gyorsan „szerelembe esik” az illető „úrral”" - hangsúlyozta a kutató.
Ugyanakkor, ha a nőstény szervezetét megfosztják az oxitocintól, amely szerepet játszik a szülésben, a szoptatásban és a társas kapcsolatok kialakulásában, visszautasítja a hímet függetlenül attól, hogy fizikailag hányszor érintkezett vele.
Larry Young ugyanakkor rámutat, hogy a szerelmet nem lehet egyetlen hormonra levezetni. Más kutatások bebizonyították, hogy a szexuális vonzalomban közrejátszhatnak az úgynevezett szövet-összeférhetőségi génkomplexben (MHC/ major histocompatibility complex) lévő különbségek. Utóbbi segítségével képes az immunrendszer megkülönböztetni a saját és az idegen szervezetek molekuláit. A férfiak esetében a vazopresszin nevű hormon fontosabb szerepet játszik, mint az oxitocin.
"Ez színtiszta biológia" - emelte ki a kutató, aki szerint a szerelem az evolúció során azért fejlődött ki, hogy összehozza az embereket. Ez viszont azt is jelent(het)i, hogy a szerelem az állatvilágban is létezik.
"Az emlősök, amikor világra hozzák az utódokat, erősen kötődnek hozzájuk, s az agyban lejátszódó vegyi folyamatoknak köszönhetően bármire készek, csakhogy megvédjék kicsinyeiket" - mondta.
Larry Young szerint az ember, s feltehetően a préripocok ezeket a mechanizmusokat a párkapcsolatok terén is hasznosították.
"A kísérletek bebizonyították, hogy az oxitocinorrspray egy adagja növeli a bizalmat, s megváltoztathatják az emberi érzelmeket" - mondta a kutató, aki szerint az eredmények felhasználhatók a szétesőben lévo házasságok "megreparálásában", amennyiben a gyógyszert párterápiával ötvöznék. A kutató ugyanakkor a potenciális veszélyekre is figyelmeztet.
"A nem is oly távoli jövőben előfordulhat, hogy gátlástalan egyének egy kis gyógyszeres „bájitalt” cseppentenek italunkba, hogy megnyerjék szívünket. Ám ha ez megtörténik, bánjuk-e majd, hogy mesterségesen befolyásolják pszichénket, hiszen mindent egybevéve a szerelem is az őrület egy fajtája" - hangsúlyozta Larry Young. (MTI)
Régi mondás, új tudományos adat
Matos Lajos, az MTI szakértoje írja:
Budapest, 2009. január 8., csütörtök (MTI) - Az évszázadok óta idézett megfigyelések és a legújabb vizsgálatok eredményei néha egybevágnak, máskor ütköznek. Táplálkozzunk boségesen vagy koplaljunk az influenza megelozésére? - erre a kérdésre igyekezett válaszolni egy állatkísérletes tanulmány, amelyet a Journal of Nutrition folyóirat közölt.
"Etesd a meghulést, éheztesd a lázat" - így szól az osi angol házibölcsesség. Ennek háttere az a megfigyelés és hit, hogy influenza esetén a jó táplálkozás gyorsítja a betegség lefolyását, ezzel szemben, ha valakinek magas a láza, a koplalás mérsékli a testhomérsékletet.
A nyelvészek vitatkoznak a mondás eredetén, de általában a legkorábbi változatot 1574-bol eredonek tartják. John Withals rövid szótárában szerepel, hogy "az éhezés nagyszeru gyógyszere az láznak". Régóta vitatott, hogy mi a tennivaló, ha a betegség megérkezik.
Stefano Guazzo könyve 1586-ban azt tanácsolja, hogy lázban bölcs dolog a boséges táplálkozás, mert aztán jön a gyengeség. Évszázadok során az orvosok nem tulajdonítottak túl nagy jelentoséget a kérdésnek.
Holland kutatók 2002-ben kimutatták, hogy a jóízu evés fokozza azt az immunválaszt, amely az influenzavírust elpusztítja, a koplalás pedig az immunrendszert úgy erosíti, hogy a lázzal járó fertozéseket tudjuk jobban leküzdeni.
Amerikai kutatók, Elizabeth Gardner és munkatársai igazolták, hogy az éheztetett idos egerek nehezebben küzdik le az influenzafertozést, mint jóltáplált társaik. Ez nagy tudományos feltunést keltett, mert régóta bizonyították, hogy a kalóriabevitel csökkentése, ha egyébként a táplálék minden fontos elemet tartalmaz, javítja a kísérleti állatok életkilátásait.
Most közölt vizsgálatukban a szakemberek fiatal egerekkel is megismételték a korábbi kísérletet. A koplaltatott egerek egyébként hiába kaptak meg minden szükséges vitamint, tápanyagot, nem tudták az influenzavírus-fertozést leküzdeni. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy az influenza szempontjából veszélyes hónapokban nem ajánlatos fogyókúrázni.
