A vérnyomás kóros értékeivel és annak az egészségünkre gyakorolt hatásával az orvostudomány állandó jelleggel foglalkozik. Ritkán találunk azonban tudományos megalapozottsággal előkészített és megírt szaktárcát az alacsony vérnyomás idült formájáról. Természetesen a medicina jól ismeri és tudja kezelni a váratlan vérnyomáscsökkenést, a collapsust, vagy összeesést, ájulást.
Azonban csak a súlyos betegségek, például az agyhártyagyulladás, a vérmérgezés stb., esetleg a hirtelen, nem várt lelki megrázkódtatás következményeként tárgyal róla. Nem tudom, mi lehet az oka egy igen elterjedt, létező tünet – betegségnek nem merem nevezni –, a krónikus hipotónia mellőzésének az orvosi kutatások területéről. Ma is emlékszem belgyógyász professzorom bagatellizáló kézlegyintésére, amikor felemlítette az alacsony vérnyomás tünetét: „Nem kell félnetek, kapkodnotok, gyógyszert sem igényel, de ha mégis, emeljétek fel az ájuldozó beteg mindkét lábát 45 fokba, és rendbe fog jönni. A vérnyomásesés ugyanis nem érinti az agyi vérellátást, agyunk féltékenyen és hatásosan őrzi a kellő vérmennyiséget, haláleset tehát a vérkeringés több mint háromperces kiesése miatt nem lehetséges”. Nos, azóta a legújabb kutatási eredmények ezt cáfolni látszanak, habár a végszó még nincs kimondva. Elnézést kell kérnem a hosszabb bevezetőért, de szeretném tudatosítani az olvasóval és magammal is, hogy inkább tünetek veszélyességének félreismeréséről, és nem az orvostudomány feledékenységéről, sem a manapság sokakat érzékenyen érintő kirekesztésről van szó a hipotónia esetében. Annál is inkább indokoltnak érzem ez utóbbit említeni, mert a krónikusan alacsony vérnyomás nagy többségében a nőknél fordul elő (majd 90%-ban), habár a férfiak sem kivételezettek.Betegeink hipotóniáját még talán örömetmímelve is fogadtuk, az alacsony vérnyomást szívbarát hatással ruháztuk fel, jobb életkilátásokat ígértünk ezeknek a betegeknek. A mindennapok klinikai tapasztalatán alapuló kételyünk talán abban öltött testet, hogy néha magunkban megjegyeztük: „tovább fog élni, csak az a kérdés, hogyan”. Nos, a mostani közlemény megbízható adatokkal szolgál arra vonatkozóan, hogy a hipotónia sem veszélytelen.
A tipikus panaszok
Az áttekinthetőség kedvéért idézem egy 33 éves nő, anya tipikus panaszát: „Az utóbbi hónapban kétszer ájultam el. Az eszméletemet is elvesztettem, nem tudom pontosan mennyi időre. Az ájulások előtt hányingert, majd fülzúgást éreztem, ezután látászavar is fellépett, mindez nehézlégzés, mellkasi tompa fájdalom kíséretében. Ezt követően mindkétszer a földön fekve ébredtem, mint említettem, nem tudom, hogy mennyi ideig feküdtem így. Miután magamhoz tértem hidegen izzadtam, a friss levegő és egy pohár víz segített, hogyjobban legyek, de a férjem szerint sárgászöld volt az egész fejem, és felkelni nem is tudtam fél óráig, annyira legyengültem.”
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ma már igyekszik definiálni a tünetet, amikor kimondja, hogy akkor beszélünk alacsony vérnyomásról – hipotóniáról – ha legalább három alkalommal hetenkénti időközökben a nőknél 100/70-es, a férfiaknál pedig 110/70 –es vagy ennél is alacsonyabb vérnyomást mérünk. A kiváltó ok még nem tisztázott, genetikai okokra gyanakodnak. Megjegyzem, nekem is sok olyan hölgy betegem van, akik 100-as szisztolés nyomással vidáman élnek, dolgoznak. Amíg egyeseknél a szisztolés vérnyomás tünetmentes, másoknál komoly panaszokkal jár. Náluk jellemző a fáradékonyság és a csökkent szellemiterhelhetőség, a cselekvőkészség csökkenése, a motiváció hiánya; a beteg belső nyugtalanságról számolhat be. A reggeli ébredés elhúzódó, gyakori a szédülés, a heves szívdobogásérzés, a légszomj, az étvágy csökkenése, émelygés és hányinger is jelentkezhet. A betegek keze és lába gyakran hideg, a hűvösebb időjárásra fokozottan érzékeny. A finom mozgások (kis terjedelmű, apró mozgások) teljesítése is az átlagosnál gyengébb. Egyre többen foglalkoznak tudományos alapossággal, a hipotóniás jelenség okának feltárásán, ugyanis vannak jelzések arra, hogy a gyógykezelés nélkül hagyott alacsony vérnyomás Alzheimer-kórba torkolhat.
Milyen vizsgálat a döntő?
A betegre úgynevezett RR-holtert szükséges felhelyezni, amely a beállítástól függően rendszerint 15 percenként méri a vérnyomást 24 órán keresztül. Az alaplaboratóriumi eredmények mellett a kapott görbe elemzése a mérvadó.
Hogyan kezeljük?
A rendszeres orvoskutatás hiánya megtette hatását a gyógyszeriparban is. Még a mai nap is orvosunk, ha gyógyszert szeretne felírni a majd mindennapos tünetek megszüntetésére, zavarba jön.Itt lép be a gyógyításba – méltán és hasznosan – az alternatív medicina, mégpedig a fitoterápia (gyógynövény-terápia) szintjén. Általános testi tonizálásra eredményesen használható a rozmaring, amelynek levelei a rozmaringkámfor tonizáló hatású olaját tartalmazzák. Emellett erősítsük szervezetünket mozgásterápiával, ezt ne hanyagoljuk el a hét egyetlen napján sem, valamint alkalmazzunk Keipp-kúrát, két hónap múlva az eredmény nyilvánvalóvá válik. Legújabban megjelent egy vény nélkül is kapható gyógyszer, oxedrin hatóanyaggal. Létezik egy, csak orvosi felügyelet mellett ajánlható készítmény is, efedrines vérnyomásnövelő alapanyaggal, de mellékhatása, a gyakran jelentkező heves szívdobogás, korlátozza a mindennapi használatát.
