A jelenlegi helyzetben a hazai és a világgazdasági folyamatok sem kedveznek a növekedési kilátásoknak. A tenyerüket sajnos leginkább csak a fegyvergyártók dörzsölhetik, pedig azt hittük egykor, hogy a 21. század második negyedében kitör a világbéke. A jelenlegi trendek sajnos akár egy világgazdasági válság irányába is fordulhatnak, de reméljük, nem a legrosszabb forgatókönyvek valósulnak majd meg. A nemzetközi Valutaalap 2025-re 3 százalék körüli GDP-növekedést vár, ami 2026-ban 4 százalékra, 2027-ben pedig 4,5 százalékra erősödhet. A Szerb Nemzeti Bank ennél valamivel derűlátóbb becsléseket jelentetett meg, 2025-re 4 százalékos GDP‑bővülést prognosztizál. A Világbank a Nyugat‑Balkán 2025. évi, átlagos növekedését 3,2 százalékra becsüli, Szerbiában 3,5 százalékot várnak. A 2024-es éves GDP‑bővülés 3,9 százalék volt, ami Európában kiemelkedőnek számít. A belső gondok és feszültségek, valamint a világgazdaságban zajló folyamatok miatt az első negyedévben a növekedés lassult. Éves szinten csak 2 százalék volt, ami érdemi lassulást jelent, ha a dolgokat folyamataikban szemléljük. Ugyanakkor pozitív fejleménynek tekinthető, hogy dinamikusan nőtt az információs és kommunikációs szektor, hiszen ebben az ágazatban 8 százalékos bővülést jegyzett. A makrogazdasági mutatószámaink lényegében jók. Az infláció – legalábbis a jegybank jelentése szerint – a célsávon belül mozog (3 ±1,5 %), az energiahordozók ára is némileg mérséklődött. Az államadósság is csökkenő pályán maradt. A költségvetési hiány sem lépte át a 3 százalékos szintet GDP-arányosan, ami lényegében a maastrichti kritériumoknak is eleget tesz. A devizatartalékok is jelentősek, mintegy hathavi import fedezetének megfelelő szinten vannak. Szerbia államadóssága május végén 38,8 milliárd eurót tett ki, ami a bruttó hazai termék (GDP) 44 százalékának felel meg – derül ki a Pénzügyminisztérium legfrissebb adataiból. Az év elejéhez képest az államadósság mintegy 100 millió euróval csökkent. Az összegből 27,2 milliárd euró a külső államadósság, a fennmaradó 11,5 milliárd euróval pedig belföldi hitelezőknek tartozik az állam.
A húzóágazatoktól sok függhet
Sokban függ a hazai GDP alakulása attól, hogy milyen trendek uralkodnak a világ autóiparában az év végéig. A kragujevaci Stellantis gyár – ha minden a tervek szerint alakul – második generációs elektromos autók gyártására állhat át 2025 végéig. A szerkezeti aránytalanságok, a strukturális munkaerőhiány kockázati tényezőként jelentkezik. A munkanélküliségi ráta 8 százalékhoz közelít, ami rekordalacsony, de a fiatalok körében magasabb ez az arány. A politikai bizonytalanság viszont komoly kockázatokat jelenthet. Összességében Szerbia gazdasága az év eddig eltelt részében, a nehézségek ellenére viszonylag kiegyensúlyozott teljesítményt jegyzett. Megállapítható, hogy a technológiai fejlődés, az infrastrukturális beruházások és bérdinamika hajtja a növekedést, ami várhatóan megmarad az év hátralévő részében is. Ugyanakkor a politikai stabilitás kérdése, az autóiparban jelentkező kihívások és külső körülmények továbbra is komoly kockázatot jelentenek.
Kihasználni az előnyeinket
Földrajzi elhelyezkedésünk optimizmusra adhat okot. Logisztikai központok építéséhez kiváló hely Vajdaság, és az egész Szerbia is. a Balkán-félsziget középső részén, az Európa és Ázsia közötti átjáróban helyezkedünk el. Fontos közlekedési folyosók haladnak át itt, ami ideálissá teszi ezt a területet logisztikai központok, raktárak, disztribúciós hálózatok létesítéséhez. A hazai IT-szektor is dinamikusan növekszik, különösen Belgrádban és Újvidéken vannak már jelentős központok, de sokan vidékről dolgoznak multinacionális cégek megbízásából. A mezőgazdaságban a kedvezőtlen időjárás, a klímaváltozás okoz gondokat, pedig Szerbia nagy mezőgazdasági területekkel büszkélkedik, gabonát, gyümölcsöt (pl. málna, alma), zöldségféléket és húsipari termékeket is exportál. Komoly potenciál van még a biogazdálkodás és az élelmiszeripari feldolgozás terén. Az energiaiparban „szégyenlősen” ugyan, de megkezdődött a zöld átmenet. A lignitalapú energiatermelés azonban még mindig dominánsnak tekinthető. Valójában szénből is lehet ma már korszerű technológiákkal környezetbarát módon villamos energiát termelni, de ez külön téma lehetne. Az viszont vonzóvá tehet bennünket a jövőre nézve, hogy Szerbia több szabadkereskedelmi megállapodást is megkötött már. Amikor a világgazdaságban az ellátási láncok szakadoznak és időnként egy újabb hidegháború irányában sodródunk, az ilyen megállapodások jelentősége megnőhet. Az elvándorlás, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok, az egyes szektorokban jelentkező munkaerőhiány viszont gondokat jelenthet a jövőre nézve. Összességében az esélyesek közé sorolhatjuk magunkat, amikor a gazdasági fejlődésről beszélünk, de a rizikófaktorok esélye is megnőhet.
