Májunknak központi szerepe van szervezetünk anyagcseréjében. Ha csupán a főbb feladatait soroljuk fel, világossá válik, mennyire fontos akadálytalan működése. Központi szerepe van többek között az epetermelésében, a fehérjék,- a cukrok,- és a zsírok anyagcseréjében. Igen fontos feladata még a méregtelenítés, elsősorban a szervezetbe kívülről bekerült káros anyagokat alakítja át úgy, hogy nem engedi azoknak a sejtekbe jutását. Bizonyos fokig teheti például ezt az alkohollal, és a gyógyszerekkel.
A máj sérülése esetén azonban pont ez a méregtelenítő szerep károsul először, s a beteg gyorsan szembe találja magát a Hepatitis szindrómának nevezett súlyos tünetcsoporttal. Alkalomadtán kitérünk, a kulturált alkoholfogyasztás mikéntjeire és ennek ellenpólusára, az igen gyakori alkohol- és szívpangás okozta májzsugorra is; ezúttal azonban a vírusok által előidézett hepatitiszt vesszük szemügyre.
A vírusos májgyulladás vagy hepatitisz, döntő többségét a legújabb adatok szerint öt vírus okozza (A, B, C, D, E). Legveszélyesebbeknek a B és a C vírusfertőzéseket tartjuk, amelyek idővel májzsugorodáshoz vagy májrákhoz vezethetnek. Kevésbé jellemző ez szerencsénkre az A vírusra.
A hepatitisz A és E
Megjelenéséhez két tényező szerencsétlen egybeesése szükséges: a betegséghordozó széklettől piszkos-, és az egészséges ember mosdatlan keze. Ezért nevezzük a hepatitisz A-t, és mellette a vérhast, a szalmonella járványokat, de a náthát, az influenzát, a korházon belüli fertőzéseket, a leptospirózist, és még sorolhatnánk hosszan, a piszkos kézbetegségeinek. Vizsgálatok igazolják, hogy az emberek akkor sem mosnak rendesen kezet, ha erre van lehetőség. Megfigyelték, pl. egy mozi nyilvános mosdójában, hogy a WC-t használó száz ember közül csak 12-en mostak szappannal kezet, 7-en csak vizet engedtek a kezükre, a többiek pedig kisétáltak anélkül, hogy a vízcsap közelébe mentek volna. A hepatitisz A vírus székleten keresztül ürül, és szájon keresztül fertőzi meg az újabb beteget, így a fertőzés láncának szétzúzása rendkívül egyszerű lenne, nincs szükség drága csodaszerekre, csupán szappan és víz kell hozzá. A járvány beindításához elég egy olyan betegséghordozó a környezetünkben, aki szennyezi a palackozatlan italunkat, elfogyasztott gyümölcseinket és zöldségeinket. Úgyszintén veszélyforrásnak számítanak a félig átsült vagy nyers húsok, halak, kagyló és osztrigák, tejtermékek, hideg szószok és fagylaltok. A lappangási idő rendszerint 20-28 nap.
A Hepatitis B
Terjedése. A máj megbetegedésének ez a vírus okozza a legkomolyabb formáját. Fertőzőképessége rendkívül magas,a betegség akár egyetlen csepptestnedvvel is átvihető.
A hepatitis B a világ egyik legelterjedtebb fertőző megbetegedése: világunk népességének mintegy 25-30 százalékában (2 milliárd embernél) kimutatható, hogy élete során átesett ezen a fertőzésen. Csakis vérrel és testnedvekkel terjed: szexuális úton, sérülésekkel, fertőzött vérkészítményekkel, de olykor nyál és izzadság útján is bekerülhet a kórokozó a szervezetbe. A vírust közvetítheti fertőzött tű, akupunktúrás eszköz, pedikűrszerszám, olló és kés. Legveszélyeztetettebb csoportba soroljuk a szabados szexuális élettel élőket, a droghasználókat, a Hepatitis B betegek családtagjait, vérrel és vértermékekkel-, de általában az egészségügyben dolgozókat, és az utazók (Törökország, afrikai és ázsiai országok) nagy családját.
Hepatitisz C
A vírust 1989-ben fedezték fel. Terjedését illetően megegyezik a B virussal, de tünetekben sokkal veszélyesebb: a betegek csak kis hányada gyógyul, nagy része, mintegy 80%-a, átmegy krónikus formába, májzsugort illetve májrákot idézve elő. Megelőzése csak elővigyázatossággal lehet, nincs ellen védőoltás, egyetlen elismert kezelése az interferon alfa, csak a krónikus fertőzések felénél hatékony.
