Az Európai Unió néhány tagállamában jelentkező lakossági panasz, majd az azt követő vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy egyes lábbelik és bútorok károsították vagy károsíthatják az azokkal érintkezésbe kerülő fogyasztók egészségét. A klinikai vizsgálatok szerint az egészségügyi panaszokat a dimetil-fumarát (DMF) nevű, gombaölő hatású biocid vegyület okozta.
A DMF ugyan megakadályozza a penészgombák elterjedését, de ezzel együtt az egészségre is ártalmas, így nem csoda, hogy az EU is tiltólistára tette ezt a vegyületet. Mindennek ellenére főleg a Távol-Keletről, azon belül is Kínából érkező cipők, farmerek és bőrből készült bútorok bizony nemegyszer tartalmazzák ezt az anyagot, de több európai országból származó terméknél is határérték feletti DMF-mennyiséget állapítottak meg.
Mi a DMF?
A dimetil-fumarát tulajdonképpen a különböző bőrből vagy textilből készült ruhák, cipők, bútorok szállításához és tárolásához használt, penészedést gátló vegyület, amely azért kerül a csomagolásokba, mert a hosszú út során az áruk nedvességtartalma növekedhet, ami a penészgombák számára kellemes környezetet teremt a szaporodásra. A DMF általában kis tasakokban kerül a csomagolásokba, és mivel igen illékony anyagról van szó, így könnyedén átitatja a bőrt vagy a textilt. Ezek a tasakok nem tévesztendők össze a cipősdobozokban fellelhető szilikagél-csomagocskákkal, amelyeket páraelszívás céljából tesznek a cipők mellé, pénztárcákba, táskákba. Bár azt meg kell említenünk, hogy egyes esetekben a szilikagéles tasakok is tartalmazhatnak DMF-et.
Az eddig rendben is lenne, hogy a megvásárolt lábbeli, bőrkanapé vagy farmernadrág nem penészfoltokkal érkezik hozzánk, azonban a dimetil-fumarát nem mondható egészséges anyagnak. Sőt. Az emberek a lábukon, a hátukon és az alfelükön gyulladásos bőrbetegséggel jelentkeztek az orvosuknál. A bőrgyulladás ráadásul igen nehezen kezelhető volt. A DMF a ruhán keresztül a bőrig hatolhat, és érintkezés útján fájdalmas bőrgyulladást, viszketést, irritációt, kivörösödést okozhat.
Ki ellenőrzi a hazai piacot?
Az unió tagállamaiban 1998-ban rendeletet hoztak a DMF használatának betiltásáról, 2009 óta pedig az ilyen szerrel kezelt termékek behozataláról is. Azóta minden olyan árut, amely 0,1 ppm-nél több dimetil-fumarátot tartalmaz, kivonnak a forgalomból. Az idevágó uniós előírás életbelépése után Szlovéniában alig telt el 7 nap, és máris meghozták a tiltó rendeletet. Akik megszegik, szigorú büntetéssel számolhatnak, amely több ezer euróig is terjedhet.
Amíg külföldön ádáz harcot folytatnak a DMF használata ellen, addig a szerbiai piacon senki sem ellenőrzi, mi kerül forgalomba, illetve nincs olyan előírás, amely ezt előírná. Logikus lenne, ha a téma kapcsán az egészségügyi minisztérium illetékesei reagálnának, de ők másokra hárítják a felelősséget, mondván: nekik az a feladatuk, hogy a közhasználatban levő termékeket ellenőrizzék, például az edényeket, göngyöleganyagot, kozmetikai termékeket, dohányárut, illetve olyasmit, ami közvetlenül érintkezik az ember bőrével. Itt azonnal meg kell jegyezni, hogy ez az érvelés kissé sántít, hiszen az ember strandpapucsot általában nem harisnyára vesz fel, a táskáját is a kezében hordja, a bőrkanapén sem mindig tetőtől talpig felöltözve heverészik...
És mit mond az egészségügyi felügyelőség? Szerintük a kérdés a minisztérium hatáskörébe tartozik, egyébként is készül a közhasználatú tárgyak egészségügyi kifogástalanságáról szóló új törvény.
Mellébeszélés
Felmerül az is: ilyen és hasonló kérdésekben vajon a kormánynak nem kellene-e valamilyen formában azonnal reagálnia? Annál is inkább, mivel egy évvel ezelőtt született meg a termékek biztonságáról szóló törvény, amelynek egyik tétele szerint, ha baj van, azonnal reagálni kell, mégpedig legfeljebb 20 napon belül. Hogy erre miért nem került sor a szóban forgó DMF ügyében, azzal kapcsolatban a kereskedelmi minisztérium fogyasztóvédelmi osztályán azt mondják: a törvény a már forgalomban levő termékekre vonatkozik, s a felelősséget a behozatali vállalatokra, a termelőkre, illetve a felügyelőségekre hárítják. Szerintük a kérdéssel egyébként is a kormányon belül működő, egy évvel ezelőtt létrejött vegyszerügynökségnek kellene foglalkoznia. Ott viszont azt mondják, hogy amíg nem születik meg az a rendelet, amely szabályozza, illetve tiltja az egészségre káros vegyi anyagok használatát és forgalomba hozatalát, nem tehetnek semmit. Az előírás várhatóan hamarosan elkészül. Addig mit tehetünk mi, egyszerű földi halandók? Legyünk óvatosak, s ha távol-keleti behozatalból származó táskát, szandált, papucsot, netán bőrkanapét vásároltunk, és a velük való érintkezés során bármilyen rendellenességet észlelünk a bőrünkön, azonnal mutassuk meg orvosunknak!
Más mérgező anyagok A ruha- és cipőgyártás során sajnálatos módon a DMF-en kívül más egészségre káros anyagokat is használnak. Például a mérgező és rákkeltő formaldehidet, többféle króm-, bróm- és fluorvegyületet, sőt mérgező hatású nehézfémeket is. Ezek az anyagok rendszerint a textíliák tisztítására és festésére használt olcsó szerekből kerülnek a ruhákba. Ellenőrzések során távol-keleti országokból származó cipőkben olyan egészségkárosító vegyületeket találtak, mint a dietil-hexil-ftalát (DEHP) vagy a policiklusos aromás szénhidrogének (PAH), amelyek többek között hormonális és születési rendellenességeket okozhatnak, és persze daganatos megbetegedésekért is felelősek lehetnek. |
