A tél hosszú bezártsága után mindannyian napfényre vágyunk. Mivel napjainkban a kullancsok igen elszaporodtak, egyre nagyobb veszélyt jelentenek a kirándulók, természetjárók és mindazok számára, akik a hosszúra nyúlt tél után verőfényes mezőkre menekülnének testi-lelki felfrissülést keresni. Mi az igazság a kullancsveszélyről terjedő híresztelésekből, valóban annyira kockázatos kirándulni az erdőkben, leheveredni egy erdei tisztáson? Sajnos nem eltúlzott, hanem igazi veszéllyel állunk szemben, bár elővigyázatossággal és megfelelő egészségügyi tudással felfegyverkezve a kullancscsípés által előidézett betegségek előfordulását a minimumra csökkenthetjük.
Maga ez az ízeltlábú élősködő nem jelentene veszélyt emberre-állatra nézve, ha fertőzöttsége egy baktériummal, a Lyme-betegség előidézőjével nem lenne mind elterjedtebb. Az endémiás területeken, tehát ahol a kullancs előfordulása az átlagosnál is nagyobb (ennek számítanak az erdőkben különösen gazdag svédországi és finn területek) ez a fertőzöttség ma már akár a 80-90%-ot is eléri. Szerbiában a belgrádi epidemiológusok legújabb kimutatása szerint a Lyme-baktérium-fertőzöttség a 30% körül mozog. Jó évtizeddel ezelőtt még csak öt-tíz százalékról beszéltek orvosi körökben. Szerencsénkre elmondhatjuk, hogy – szintén hazai forrásokra támaszkodva – az igazi baj, a kullancs által terjesztett vírusos agyvelő-, ésagyhártyagyulladás nálunk igen ritka, mivel mindössze 1-2%-os a kullancsfertőzöttség ezzel a vírussal.
Tünetek
A vérszopókkal áprilistól a késő őszi, fagyos napokig találkozhatunk. Az aljnövényzetben gazdag erdőkben húzódnak meg, de ma már nem meglepetés, ha parkokban, gondozott kertjeinkben, a fák levelei között akár 1,5 méter magasban is lesben állnak. Nem kedvelik a napsütéses helyeket, szárazságot.
Szerbiában, mint már említettük, a kullancs által terjesztett vírusos agyhártya-megbetegedés igen ritka: évente 40-50 esetet jeleznek országszerte. Az agyhártyagyulladás rendszerint egyhetes lappangási idő után lázzal kezdődik. A beteg zavarttá válik, hamar eszméletét veszti, ami élesen megkülönbözteti az olyan lázzal induló betegségektől, mint az influenza vagy a tüdőgyulladás. Korai bénulásokat is tapasztalhatunk a beteg végtagjain. A lábadozás 10-14 nap után kezdődik s rendszerint teljes felépüléshez vezet. Évente azonban 1-2 esetben, tehát nagyon ritkán, légzésbénulás miatt a vírusos fertőzés halálos kimenetellel is végződhet. Nagyobb kórházaink rendelkeznek igen hatásos gyógyszerrel, az FSME- bulinnnal, egy specifikus neutralizáló ellenanyaggal, amely jó eredményt hoz, különösen, ha a csípés után az első 96 órában sikerül beadni.
A Lyme-kór csípés után akár három hónappal is jelentkezhet, tehát lappangási ideje elhúzódott. Többnyire 5 cm nagyságú vagy nagyobb, ovális, alig viszkető, nem fájdalmas bőrpír jelenik meg a csípés környékén, majd terjed tovább. Ha a kezelést elhanyagoljuk, ízületi gyulladásokat okoz. Antibiotikumokra nagyon jól reagáló, gyorsan gyógyuló betegség.
Mit kell tudni a vakcináról?
Az orvostudomány egyre inkább az aktív immunizációt részesíti előnyben, különösen olyan foglalkozásoknál, mint az erdészet, valamint a természet kedvelőinél, a tanyákon élő embereknél. Nálunk a vakcina hiánycikknek számít, elvétve tudunk a körzeti rendelőkben hozzájutni. Megrendelhető esetleg magánpatikákban. Magyarországon kétfajta oltás is beszerezhető. Mindkét fajtánál találunk az 1–12 éves gyermekeknek és a 12 éven felülieknek kifejlesztett oltóanyagot. Az első oltást követő 1-3 hónap múlva kell beadni a 2. oltást, és az ezt követő 9-12 hónap múlva a 3. oltást.
Ha gyors védettség kialakítása szükséges, akkor a 2. oltást az elsőt követő 7. napon, a 3.-at pedig az oltás megkezdését követő 21. napon lehet beadni.
A védettség legkorábban a második oltást után 14 nap múlva alakul ki. A hosszan tartó védettség érdekében 5 évenként emlékeztető oltás szükséges.
Azok számára, akik nem tartoznak a különösen veszélyeztetett kategóriába, fizetéses beszerzésről lehet csak szó. Nem javasolt 1 éves kor alatt és súlyos tojásfehérje-érzékenység esetén. Az oltás utáni reakciók nem komolyak, bőrpír és enyhe láz jelentkezhet. Tudnunk kell, hogy nem véd a Lyme-kór ellen. Ez utóbbi ellen Európában még nincs engedélyezett védőoltás.
A vakcina a huzamosabb ideig természetben tartózkodó kempingezők számára ajánlott, valamint a foglalkozások miatt veszélyeztettek (erdészek, favágók, vadászok, állatbefogással vagy növénygyűjtéssel foglalkozók) részére.
| Néhány jó tanács Mivel a kullancs megkapaszkodását követően 4-6 óra múlva juttatja fertőzött nyálát az emberbe, ezért a „kullancsvizit” és a mihamarabbi eltávolítás igen lényeges. Gondosan nézzük át bőrünk hajlatait és a deréktájékot, ahová a kullancsok előszeretettel befúrják magukat! Vigyázat! Vérszívás után anyajegyre hasonlítanak, legyen nagyító a kezünk ügyében! Eltávolításhoz elsősorban türelem szükséges: a kullancsot két ujjunkkal megfogjuk, és lassú, csavaró mozdulatokkal „kifejjük” a bőrünkből. Csipesszel vagy patikákban beszerezhető Kapiller-féle kullancskanállal az eltávolítás sokkal egyszerűbb. A fej beszakadhat, nem fertőző. Az erdőkben mindig a sétautak közepén haladjunk, és viseljünk zárt ruhát! Kerüljük a párás, nedves területeket! A riasztószerek használata ugyan hatásos (Aután, Protekt-B, Unistop), de 2-4 óránként a befújást ismételni kell. |
