Az egész nap nyitva tartó pekingi patika polcain tucatjával sorakoznak a potencianövelő készítmények. A pult mögött fehér köpenyes csinos hölgy kínálja a vevőnek a Viagrát. A gyógyszeres dobozon a gyártó logója első pillantásra valódinak látszik, de a csomagolás oldalán nagybetűkkel jelzett „Hosszan tartó erekció” felirat már másról árulkodik.
Nálunk sincs minden rendben
De nem kell egészen a Távol-Keletre mennünk. A szerbiai piacon is megjelent az egyik potencianövelő hamisított változata. Az eredeti Cialis dobozában 2 darab 20 milligrammos tabletta van, szerb nyelvű használati utasítással, a gyártó (Lilly) háromdimenziós fényes hologrammal látta el, és kitapintható rajta egy Braille-írással készült szöveg is. Ezzel szemben a hamisított 4 tablettát, angol utasítást tartalmaz, és nincs rajta Braille-szöveg.
A hazai forgalomban levő gyógyszereknek és egyéb készítményeknek a 10 százaléka, az interneten keresztül rendelhetőnek pedig az 50 százaléka hamisított. A behozatali gyógyszerekkel sincs minden rendben, ugyanis a hazai gyártók egy része a külföldi orvosságokat úgy tünteti fel, mintha itthon gyártották volna, holott Indiából, Kínából vagy Törökországból hozzák be, majd miután átcsomagolják saját termékként a piacra dobják. Így például a Diklofenak duo nini Indiában készül. A gyógyszer hivatalos gyártója a szerbiai piac számára a niši Nini, a hatóanyagot azonban teljes egészében Indiában állítják elő. Onnan Macedóniába kerül, ahol az ottani Jaka cég csomagolja, ezután szállítják Nišbe, itt szerb nyelvű használati utasítással látják el, átcsomagolják, majd forgalomba hozzák. A kérdésre, hogy az így árusított gyógyszereket ellenőrzik-e és milyen mértékben, a cég illetékese nem volt hajlandó válaszolni.
Szalmonellás babatea
Hasonló a helyzet a cukorbetegek számára készült Glipreks készítménnyel, melyet a belgrádi Mediko uno cég hoz forgalomba, de valójában Kínában és Törökországban gyártják. A belső csomagolást ez utóbbiban vagy Magyarországon végzik, majd Belgrádban dobozolják, és hazai gyártmányként kerül forgalomba. E cégnek a képviselője szerint a gyógyszert a saját laboratóriumukban és a Gyógyszerészeti Egyetemen ellenőrzik. Egyébként az általuk forgalmazott gyógyszerek legnagyobb részét az indiai Ranbaksi cégtől vásárolják, amely a generikus gyógyszerek egyik legnagyobb előállítója. Érdekes megemlíteni, hogy a Szerbiai Gyógyszerügynökség azokat a gyógyszereket ellenőrzi, amelyek esetében úgy méri fel, hogy erre szükség van (!?).
Sajnos vannak olyan szerek, amelyeket egyáltalán nem ellenőriznek. Ilyenek például a fogyasztó pirulák és a különféle vitaminkészítmények. Ezek regisztrációjakor csupán azt ellenőrzik, hogy megfelelnek-e a higiéniai követelményeknek, de hogy valójában mit tartalmaznak és az összetevők valóban hatásosak-e vagy sem, azt nem vizsgálják. A másik hiányosság, hogy nem ellenőrzik az egész termékmennyiséget, így történt meg, hogy fertőzött a babatea került forgalomba. Ez akkor derült ki, amikor egy csecsemő szalmonellát kapott.
Nincs kivétel
A gyógyszerhamisítás nemzetközi szinten egyre gyorsabban terjedő jelenség, amely folyamatosan szedi áldozatait szerte a világon. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint a szubszaharai régió országai a legsúlyosabban érintettek. A helyi piacokon az értékesített gyógyászati készítmények több mint 30 százaléka is hamisítvány lehet. Ezek között nemcsak az úgynevezett életmódgyógyszerek szerepelnek, hanem olyan életveszélyes betegségek kezelésére javasolt pirulák is, mint a malária. Bár a fejlődő országok vannak leginkább kitéve a gyógyszerhamisítók veszélyes tevékenységének, de a probléma Ázsiában, az Egyesült Államokban és egyes európai országokban is érezteti hatását. A Gyógyszerbiztonsági Intézet (Pharmaceutical Security Institute) tanulmánya szerint több mint 100 ország tett hamis gyógyszerekről bejelentést. A fejlett országokban az ilyen esetek ritkábban fordulnak elő.
Mi a teendő?
A termékcsomagoláson elhelyezett, egyedi termékszámot tartalmazó kétdimenziós vonalkódokkal lehetne megelőzni a hamisítást. Ennek lényege, hogy minden egyes doboz gyógyszert egyedi etikettel, azonosítóval látnak el a külső csomagolásán. A patikában a gyógyszerész egy kézi szkenner segítségével kétdimenziós mátrix kódot olvas le a dobozról, és a számítógép a központi adatbázissal kapcsolatban állva kevesebb mint egy másodperc alatt kijelzi, hogy eladtak-e már valahol máshol ilyen jelzésű dobozt, illetve nincs-e minőségi probléma miatt visszahívva a gyógyszer. A hamisítványok így kiszűrhetők.
A hamisítók nem aggódnak túlzottan, már megpróbálkoztak a hologramos jelzések másolásával, míg a vegyi alapú ellenőrzéseket eredeti hatóanyagot is tartalmazó pirulákkal próbálják megtéveszteni. Az online gyógyszer-kereskedelem széleskörűvé válása azonban újabb – ellenőrzésre szoruló – csatornát nyitott a fogyasztók felé. Az illegális online patikák olcsóbbak, nem kérnek receptet, csupán bankszámlaszámot, és a világ bármely tájára vállalnak kiszállítást...
Hazai termékként árusítják, de valójában behozatalból származnak: Ceroksim, Serlift, Simvor, Diklofenak duo nini, (India), Glipreks (Kína és Törökország), Glimepirid, Metformin (India és Macedónia), Bisoprolol (Spanyolország és Macedónia). |
