Gyógyszerek – olcsóbban, drágábban

Ilyen és ehhez hasonló megjegyzéseket gyakran lehet hallani. Az elégedetlenséget fokozza, amikor az illetékesek bejelentik a gyógyszerek drágulását, vagy kiderül, hogy egy-egy orvosság lekerült az úgynevezett pozitív listáról, s ezután már fizetni kell érte, jobbik esetben az ár felét kell megtérítenie a betegnek.

Nos, ezúttal némi iróniával úgy is folytathatnám az írást, hogy: van egy jó és egy rossz hírem? Melyiket mondjam először? Kezdjük talán a legfrissebbel. A napokban drágulnak a gyógyszerek. Noha a kormány 7 százalékos árkiigazítást hagyott jóvá a gyártóknak, az orvosságok ára átlagosan 6 százalékkal emelkedik. Az ebből származó mintegy 350 millió dináros megtakarítást a Köztársasági Egészségbiztosítási Intézet a ritka betegségben szenvedők gyógykezelésére fordítja. A egészségügyi minisztériummal közösen javasolni fogja a szerbiai kormánynak, hogy létesítsen külön alapot e betegek számára. Egyszersmind arra számítanak, hogy az európia gyakorlathoz hasonlóan egyéb forrásokból is sikerül pénzhez jutniuk.

Térjünk azonban vissza a gyógyszerárakhoz. Egyáltalán mivel magyarázható, hogy a gyárak nem éltek a kormány adta lehetőséggel és 1 százaléknál kisebb drágulás mellett döntöttek. Arról van szó, hogy a gyógyszerekről és a gyógyászati eszközökről szóló törvény értelmében az áralakítást illetően szabad kezet kapnak, ami azt jelenti, hogy az árakat a legjobb belátásuk szerint alakíthatják. Dragomir Marisavljević, a gyógyszergyártók egyesületének elnöke szerint ez jó megoldás, egyébként a többi európai országban is ez a gyakorlat. Az áralakítás eddig az állam hatáskörébe tartozott, ezután azonban a kereslet és a kínálat határozza meg, és minden bizonnyal alaposan beleszól(hat) a konkurencia is. A gyártóknak kétszer is meg kell gondolniuk, hogy élnek-e az árkiigazítás lehetőségével vagy sem.

A gyógyszerek tehát lehetnek drágábbak, de olcsóbbak is. Ez a változás egyrészt lehetővé teszi a vonatkozó uniós előírásokkal való összehangolást, másrészt megteremtődnek a feltételek, hogy a hazai gyógyszergyárak termékeiket az Európai Unió piacára is szállítsák. Az új előírás értelmében változás várható a gyógyszerbehozatal vonatkozásában is. Eddig a gyógyszerügynökség minden importból származó gyógyszert ellenőrzött, és erről bizonylatot adott ki, az új törvény szerint azonban elfogadják a külföldön kiadott certifikátumot, vagyis itthon nem fogják ismét ellenőrzés alá vetni. Újdonságnak számít az is, hogy a gyógyszerek regisztrációját ezentúl nem kell ötévenként felújítani. Azon orvosságok esetében, amelyek öt évnél hosszabb ideje vannak a hazai piacon, a forgalmazási engedély határozatlan időre szól.

Az A listáról 39 orvosságot töröltek, de 88 felkerült. Ezek vényköteles gyógyszerek és nem kell értük fizetni. Az A1 listáról 17 gyógyszert vettek le, de hozzáadtak 69 újat. Azokról a szintén vényköteles készítményekről van szó, melyekért 10–50 százalékos hozzájárulást fizetünk. A B listáról 17 gyógyszert töröltek és 89 felkerült. Ebbe a csoportba tartoznak azok a betegbiztosító által fizetett gyógyszerek, amelyeket a páciensek a kórházakban kapnak. A C lista a citosztatikumokat tartalmazza, ezek a legdrágább gyógyszerek, külön elbírálás alatt állnak, és kizárólag az erre kijelölt intézmények adhatják ki. Ez a lista 3 készítménnyel bővült. A D lista, amely a nálunk nem regisztrált, de létfontosságú orvosságokat tartalmazza, 7-tel bővült.

A módosítással kapcsolatban íme néhány konkrét példa: a D listáról 4-et áttettek az A listára, ezek a folsav, 2 epilepszia elleni szer és 1 antidepresszáns; az A1 listáról átkerült az A listára a Karbamazepim, a Loperamid és a Hloramfenikol, a Plaviksért pedig az eddigi 1200 dinár helyett 350 dinárt kell fizetni.

A Köztársasági Egészségbiztosítási Intézet egyébként évente kétszer ellenőrzi a gyógyszerlistát. Először azért, hogy felmérje, van-e az újonnan regisztráltak között ugyanolyan összetételű, de olcsóbb orvosság, ha igen, akkor a drágább lekerül a listáról. Ebből pedig az következik, ahhoz, hogy a gyártók nyeregben maradhassanak arra kell törekedniük, hogy olcsóbb termékeket gyártsanak, illetve csökkentsék az árakat. A lista második revíziója során felülvizsgálják, hogy az időközben megjelent új gyógyszerek között van-e olyan, amelyik felkerülhet a jegyzékre.

A fentiek alapján a beteg joggal teheti fel a kérdést: miből fogja tudni, hogy melyik listán szerepel a gyógyszere? Valóban azt írják fel neki, amiért nem kell fizetnie? Az Újvidéki Gyógyszertárak illetékese azt nyilatkozta, hogy a páciensek legyenek bizalommal a választott orvosuk iránt, és ha bármilyen kételyeik támadnak a listával kapcsolatban, a 021/402-820-as telefonszámon érdeklődjenek.

Generikus gyógyszerek

A gyógyszergyárak folyamatos kutatásokat végeznek, hogy minél hatásosabb gyógyszerekkel segítsék gyógyulásunkat. E kutatások évekig tartanak és rengeteg pénzbe kerülnek. Amikor kifejlesztenek egy új hatóanyagot és megbizonyosodnak arról, hogy valóban hatásos és biztonságos, szabadalmi védettséget kérnek rá. Így biztosítják azt, hogy az új hatóanyagot a szabadalmi idő lejártáig csak az forgalmazhassa, aki kifejlesztette. A szabadalmi védettség ideje országonként változik. Ezeket a készítményeket originális gyógyszereknek nevezik. A szabadalmi idő lejárta után az adott hatóanyagot tartalmazó gyógyszerkészítményeket már más gyártók is előállíthatják és forgalmazhatják, így sokkal több beteg emberhez juthat el a kifejlesztett hatóanyag. E gyógyszerek gyűjtőneve: generikus gyógyszer. Egy generikus orvosság egyenértékű az originálissal, csak méretben, színben és alakban tér el attól – ez törvényes előírás, hogy a fogyasztó ne tévessze őket. A generikus gyógyszerek azért olcsóbbak, mert már ismert, korábban kifejlesztett hatóanyagot tartalmaznak, így a generikus gyógyszergyártóknak már nem kell kutatásra és fejlesztésre költeniük.