Legtöbben tudják, hogy az első repülőgép a Wright testvérekhez, vagy éppen a gőzgép James Watt nevéhez fűződik, azonban manapság számos eszközt, gépet, számítógépes rendszert és hálózatot használunk, amelyekről fogalmunk sincs kinek a munkáját dicsérik. Pedig ezen eszközök nélkül elképzelni sem tudnánk hétköznapjainkat. Erre a problémára hívta fel a figyelmet Larry Tesler február 16-ai halála. A név sokaknak valószínűleg nem cseng ismerősen, pedig ő fejlesztette ki a számítógépeknél a kivágás, másolás és beillesztés lehetőséget, ami nélkül ma már elképzelhetetlen egy szövegszerkesztő program használata. Larry Tesler tevékenysége azonban ennél sokkal szerteágazóbb volt, egy korát meghaladó kiváló számítógépes szakemberről beszélünk.
Lawrence Gordon Tesler 1945. április 24-én született New York Bronx negyedében, és itt is nőtt fel. 1961-ben végzett a Bronxi Tudományos Középiskolában. Ebben az intézményben egyik tanára keltette fel a figyelmét a számítógépek iránt, miután a tanárnak megmutatta a prímszámok generálására szolgáló algoritmusát. Ennek köszönhetően már az egyetemi tanulmányai előtt programozást tanult a Columbia Egyetemen. A középiskolai tanulmányai után mindösszesen tizenhat évesen a Stanford Egyetemre nyert felvételt, és többek között számítástechnikát tanult. Sok időt töltött Joshua Lederberg, a Nobel-díjas molekuláris genetikussal, aki mellett programozó hallgatóként tevékenykedett. 1965-ben matematikából szerzett diplomát. A diploma megszerzése után tanácsadóként dolgozott, mint programozási szakember. Mivel a telefonkönyvben csak néhány számítógépes programozó neve szerepelt csupán, igen sok munkája volt. A hatvanas évek végén a Stanfordi Egyetem Mesterséges Intelligencia Laboratóriumban (SAIL) dolgozott. A mesterséges intelligencia kutatása ebben az időben még inkább elméleti szintű munkát jelentett, hiszen az akkori hardvereken nehezen lehetett kipróbálni ilyesmit. Közben Tesler a vietnami háború idején részt vett a háborúellenes tiltakozásokban.
1973-ban a Xerox Palo Alto-i kutatóintézetében (PARC) talált munkát, ahol egérrel vezérelhető kezelőfelületeken dolgozott munkatársaival. Ennek részeként kollégájával, Tim Mott-tal egy szövegszerkesztő szoftver kifejlesztésén dolgozott. Ekkor fejlesztette ki azt a rendszert, melynek segítségével szövegrészleteket kijelölve azokat kivághatjuk (Ctrl+X), másolhatjuk (Ctrl+C) és beilleszthetjük (Ctrl+V) máshová. Egyszóval ekkor született meg a „copy-paste”.
Azt követően, hogy Steve Jobs látogatást tett a cégnél, Tesler 1980-ban több munkatársával együtt otthagyta a Xerox PARC-ot és átment az Apple-hez. Új munkahelyén számos fontos posztot töltött be, többek között volt az Apple Newton Group alelnöke, és vezette az Apple Newton fejlesztéseit, többek között az első táblagépek kifejlesztésére tett erőfeszítéseit. Nevéhez főződik a modeless computing kifejlesztése is. Ennek az a lényege, hogy a felhasználói módszerek minden szoftverben és operációs rendszerben ugyanazt jelentik. Tehát például a másolás-beillesztés funkciót nemcsak a szövegszerkesztőben használhatjuk, hanem mindenhol. 1997-ben több munkatársával együtt saját céget alapított Stagecast Software névvel, amely leginkább azzal foglalkozott, hogy a gyermekek számára megkönnyítse a programozás megértését. Tesler emellett egy ideig erősítette az Amazon és a Yahoo! csapatát is, utolsó éveiben tanácsadóként dolgozott.
Tesler nélkül ez az írás is lassabban készült volna el, ugyanis ha nem lenne lehetőség másolásra, kivágásra és beillesztésre, akkor minden nevet, dátumot és kifejezést egyenként kellett volna begépelnem. És ha egyenként kellett volna begépelnem, nagyobb valószínűséggel tévesztettem volna el ezen idegen nevek és kifejezések leírását. Bizony Larry Tasler minden ember életét megkönnyítette, akik nap mint nap szövegszerkesztő programokat használnak. Ezért is kell jól az emlékezetünkbe vésni a nevét.
