Kissé megrengett a talaj a szerbiai IT-szektor alatt márciusban: az ágazatot eddig a sérthetetlenség mítosza lengte körül, a számok most kijózanító pofonként hatottak. Alig egyetlen hónap leforgása alatt több mint ötszáz szakember maradt munka nélkül az országban, ami világosan jelzi, hogy a korábbi évek töretlennek hitt foglalkoztatási növekedése megtorpant. A legfájdalmasabb ütést az olasz Lottomatica bejelentése vitte be, amely egyik napról a másikra 348 belgrádi munkavállalójától vált meg, az amerikai Zendesk irodabezárása is 60 embert érintett, míg a Playstudios Gaming vállalat több mint száz dolgozóját küldte el. Ezek a sorsok nem csupán statisztikai adatok, hanem egy olyan folyamat kicsúcsosodásai a szakértők véleménye szerint, amelyet „sokáig próbáltunk átmeneti bökkenőnek nézni, de mára egyértelművé vált, hogy a hazai IT-ipar alapjai változtak meg” – olvasható a kérdéssel foglalkozó egyik elemzésben.
Marko Vučetić, a Szerbiai IT Szövetség igazgatója például egy olyan problémára mutatott rá a minap, amely mellékesnek semmiképp sem nevezhető: a szerbiai adórendszer kiszámíthatatlanságára. Vučetić szerint a cégeknek alapvető igényük lenne az öt-tíz éves stabilitásra, ehelyett azonban azt tapasztalták, hogy az állam tavaly szinte egyik napról a másikra szüntette meg a külföldről betelepülők után járó kedvezményeket. Ez a fajta bizonytalanság elriasztja az idegen tőkét, és Szerbiát drágábbá tette a konkurens piacoknál. Arról van szó, egyszerűen fogalmazva, hogy egy hatalmas cég ma már szívesebben alkalmaz ötven személyt a szomszédos Bulgáriában, mint nálunk, hiszen ott az EU-tagság mellett a költségek is tervezhetőbbnek számítanak, s ez nem mellékes tétel beruházási döntések meghozásának pillanataiban.
A legtöbben persze a mesterséges intelligenciára (AI, MI) mutogatnak reflexszerűen, amikor bármilyen elbocsátásról szó esik manapság.
Egyértelmű, hogy nem mehetünk el ennek kérdése mellett sem, még ha a szerepe túlhangsúlyozottnak is számít. Ivan Ostojić technológiai szakértő világított rá arra, hogy bár az AI valóban átformálja a munkafolyamatokat, sok esetben csupán jól hangzó ürügyként szolgál a cégek által betervezett drasztikus költségcsökkentéshez. Ostojić álláspontja szerint a szerbiai IT-szektor egyik legnagyobb hátrányossága a kihelyezett „digitális bérmunka”, vagyis az „outsourcing” túlsúlya. Éveken át az olcsó és képzett munkaerő exportjára épített a szerb szektor, de elmulasztott saját innovációt, saját termékeket létrehozni. Most, hogy a világpiaci kereslet a szoftverfejlesztés felől, az AI berobbanását követően, annak alkalmazása felé tolódott el, a hazai iparág védtelen és felkészületlen maradt a globális trendekkel szemben, hiszen a valódi értékteremtés, a saját platformok fejlesztése elmaradt a jogi és befektetési környezet hiányosságai miatt. Az AI valóban kiválthat egyes junior IT-szakemberi feladatokat, arra azonban továbbra sem jó, hogy a legkomolyabbnak, legkomplexebbnek számító feladatsorokat önállóan oldja meg. Ha azonban jobb nincs, rá lehet fogni a karcsúsítás miértjét.
A helyzetet tovább rontja az állami megrendelések visszaesése is, ami a szakértők szerint szintén hozzájárult a válságérzethez. Amikor a gazdasági lassulás miatt a közvállalatok és az állami szektor is behúzza a kéziféket az IT-kiadások terén, a hazai piacra dolgozó cégek mozgástere alaposan beszűkül. Ezek az események nem egy ideiglenes hullámvölgyet jelentenek, hanem egy teljes paradigmaváltást. Ahogy Vučetić is fogalmazott, ez már az új valóság: az IT-szektor nem tűnik csak úgy el, de az a korszak, amikor elég volt „csak” kódolni tudni a biztos és magas fizetéshez, végleg lezárult. Aki nem képes alkalmazkodni, saját terméket fejleszteni, vagy az AI-jal „hibrid módon”, piacorientált célzattal együttműködni, az egyszerűen lemarad ezen a felgyorsult, egyre drágábbnak minősíthető szerbiai piacon.
Egy szó mint száz, az elbocsátások nem az AI, nem a munkaminőség romlása, a termékkínálatok szűkülése, az üzleti költségek növekedése miatt következtek be, hanem egy teljesen új valóságnak, ezek együttes s minden jel szerint hosszú távú hatása miatt.
Nyitókép: Pixabay
