Hagyomány és innováció – Népzenei konferencia Zentán

A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet csütörtökön népzenei konferenciát és kerekasztal-beszélgetést tartott a zentai Pro Scientia Naturae Alapítvány székházában, amely A közösségekben élő népzene megtartó és identitásformáló szerepe elnevezést viselte. A szakmai tanácskozás olyan kérdéseket állított a középpontba, amelyek identitásunk, közösségi kultúránk és hagyományaink továbbörökítésének szempontjából is meghatározóak. A konferencia során a résztvevők a népzeneoktatás, a közösségépítés, a hagyományőrzés és a digitális kultúraközvetítés aktuális kérdéseit járták körül hazai és magyarországi szakemberek közreműködésével.

Az esemény megnyitóján részt vett Hugyik Richárd, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Kudlik Zoltán, Tartományi Művelődési, Tömegtájékoztatási és Vallási Közösségi Titkárság művelődéssel megbízott segédtitkára, Vörös Attila, polgármesteri tanácsadó.

Az egybegyűlteket Kormányos Gyöngyi, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója köszöntötte, majd átadta a szót Kudlik Zoltánnak és Hugyik Richárdnak, akik szintén röviden üdvözölték a jelenlévőket.

Kormányos Gyöngyi a sajtó kérdésére elmondta, hogy a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet koordinálja a Tisza-menti népzenei hálózatot, és ezzel a konferenciával szeretnének tisztelegni nemcsak a népzenei csoportok, egyesületek és intézmények előtt, hanem egykori munkatársuk, mgr. Bodor Anikó emléke előtt is.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Bodor Anikó kiváló népzenekutató és pedagógus volt, és az ő kezdeményezésére jött létre a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet keretében a népzenei archívum.

– Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy jelen legyünk Vajdaságban, és szakmai képzésekkel, valamint mentorálással támogassuk az egyesületek, népdalkörök és népzenei csoportok vezetőinek a munkáját. A mai konferencia előadásai is ezt a célt szolgálják. A befektetett munka és az útmutatás jelentőségére hívják fel a figyelmet mindazok számára, akik résztvevőként jelen vannak az eseményen. Egy másik jelentős kihívás, hogy egyre nehezebb megszólítani a fiatalokat, és bevonni őket különböző tevékenységekbe. Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy a zenei kulturális örökség és a zenei anyanyelv továbbra is képes mozgósítani a fiatal generációt. Ezt jól mutatja a Tisza-menti népzenei hálózat mozgalma, valamint az is, hogy Vajdaság-szerte még mindig él a népzene, a népművészet és a néptánc hagyománya. Ennek megőrzését és támogatását tartjuk feladatunknak, ezért szerveztük meg a konferenciát – mondta Kormányos Gyöngyi.

Juhász Gyula, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet népzenei munkatársa rámutatott arra, hogy a konferencia középpontjában a népzeneoktatás, valamint a népzenei közösségekben kialakuló kötődések és közösségi erő megvitatása állt.

– Át kell tekinteni a jelenlegi viszonyokat és az oktatásban rejlő lehetőségeket, mind Magyarországon, mind pedig itt, Vajdaságban. Különösen jelentős, hogy bár egy amatőr mozgalomról beszélünk, mégis rendkívül magas szakmai színvonalon működik Vajdaságban a népdaléneklés és a népzenélés. Kiváló együtteseink vannak, és célunk, hogy az ő tapasztalataikat és lehetőségeiket tovább gazdagítsuk és bővítsük. A konferencia középpontjában a népzene közösségmegtartó és identitáserősítő szerepe állt. Az együttlét, a közös éneklés és a csoporthoz tartozás – legyen szó formális vagy informális alkalmakról, fellépésekről, próbatermi munkáról vagy baráti összejövetelekről, ezek mind olyan élmények, amelyek a népzenei csoportok tevékenysége nyomán alakulnak ki és erősödnek meg. Ezeket a folyamatokat szem előtt tartva Magyarországról és Vajdaságból hívtunk meg olyan előadókat a konferenciára, akik jelentős tapasztalattal rendelkeznek ezen a területen, és tudásukkal, tapasztalataikkal inspirálni tudják a résztvevőket – ismertette Juhász Gyula.

Dr. Both Miklós, tartotta a konferencián az első előadást, amely A népzeneoktatás

megújítása digitális eszközökkel címet viselte. A szakember az előadás témáját röviden összefoglalta a sajtónak és elmondta, hogy alapvetően a népzeneoktatás és a digitális platformok kapcsolatára fókuszált, és egy olyan innovatív projektet mutatott be, amely azt vizsgálja, miként alkalmazhatók a legújabb multimédiás digitális eszközök a népzeneoktatásban.

– Az előadás ennek a kezdeményezésnek a különböző fázisait ismerteti. Bemutattam, hogyan használhatók a digitális eszközök arra, hogy még mélyebben és részletesebben megértsük a népzene szerkezetét és strukturálódását. Az egyik legfontosabb tapasztalatunk az volt, hogy amikor népzenekutatásokat kezdtünk végezni, rendkívül sok felvételt készítettünk, és azt tapasztaltuk, hogy ezek a Youtube-on hihetetlenül széles közönséghez jutnak el. Amikor megosztottuk a felvételeket, azt láttuk, hogy milliós megtekintéseket érnek el, ami egyértelműen megmutatta számunkra, hogy új típusú csatornák jelentek meg, amelyekkel a népzenének is foglalkoznia kell. Úgy gondolom, korábban nem igazán létezett átgondolt koncepció ezeknek a nagy digitális platformoknak a használatára. Amikor elkezdtünk ezen dolgozni, olyan új eszközök fejlesztésén gondolkodtunk, amelyek alapjaiban változtathatják meg a népzene tanítását és elemzését. Képzeljenek el például egy vonósnégyest vagy egy kamarazenei előadást, amelyet videón meg lehet nézni, de nem csupán hagyományos módon, hanem lehetőség nyílik arra is, hogy az egyes hangszeres szólamokat külön kihangosítsuk vagy éppen lenémítsuk. Így például egy hegedűs játékát közelről is megfigyelhetjük, akár lelassított felvételen, részletesen követve a kézmozdulatokat, a vonó irányát vagy azt, hogyan építi fel a díszítéseket a zenében. Ez korábban nem volt lehetséges. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy akár a legkisebb, legeldugottabb településeken is, ahol csupán egy laptop és internetkapcsolat áll rendelkezésre, azonnal megnyíljon egy rendkívüli tudásközpont. Így a népzeneoktatás nem kizárólag azok számára válik elérhetővé, akik valamely kulturális központ közelében élnek, vagy megfelelő anyagi háttérrel rendelkeznek, hanem valóban szélesebb körben hozzáférhetővé válik – mondta dr. Both Miklós.