Sokan vannak még ma is, akik úgy gondolják, a saját portájukon nem kell külön engedély ahhoz, hogy kisebb objektumokat felépítsenek. Sőt! Számtalanszor előfordul, hogy még csak nem is a saját portán épített valaki valamit, és úgy gondolja, hogy az őt megilleti. Egészen furcsa és különös esetek is vannak, amelyeknek a megoldása még az „igazi” jogászok számára is komoly kihívást jelenthet. A jelenség nem újabb keletű. A szerb hatóságok már a kilencvenes években megpróbálták megoldani az illegális építkezésből eredő problémákat. Akkor állítólag még „csak” pár százezer illegális épület várt legalizálásra. Jelenleg a becslések szerint ez a szám meghaladhatja az ötmilliót. A legtöbb – több mint 266 000 – Belgrád területén található.
Az illegálisan felépített ingatlanokat az állampolgárok az interneten is bejelenthetik a svojnasvome.gov.rs oldalon. Ez a legkönnyebb út, emellett minden önkormányzatban, valamint a Szerbiai Posta több mint 580 kirendeltségében is meg lehet tenni. Az egyszerűsített legalizálásra 60 nap áll rendelkezésre, tehát az állampolgárok 2026. február 5-ig élhetnek a lehetőséggel. Utána, a bejelentések szerint, a folyamat ismét hosszabb, bonyolultabb és költségesebb lesz. Bírságokra számíthat majd, és akár el is vehetik az ingatlanját, ha valaki a könnyített eljárás ellenére kezd bele jogtalan építkezésbe.
A szerb parlament októberben fogadta el a jogtalanul épített ingatlanok nyilvántartásáról és bejegyzéséről szóló törvényt. Hétfőn pedig meg is kezdődött a kérelmek átadása. Az új jogszabály lehetővé teszi, hogy az engedély nélkül épített épületek tulajdonosai rendezzék ingatlanjaik jogi helyzetét. Az eljárás a korábbinál gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb is, száztól ezer euróig terjedő összegből meg lehet oldani. Az akció iránti érdeklődés egyik mutatószáma, hogy a kormány által kezdeményezett program első napján több mint 19 ezer illegálisan épített ingatlan bejegyzésére adták át a kérvényt. Az első napon a kérelmek 40 százalékát online formában nyújtották be, ami azt mutatja, a következőkben is népszerű lesz majd ez a forma. Az online bejelentéshez elegendő egy érvényes személyi igazolvány, internetkapcsolat és e-mail-cím.
Legalizálni azokat az épületeket kell, amelyeket építkezési engedély nélkül építettek. Ebbe a kategóriába tartoznak a nem bejegyzett lakások, családi házak, melléképületek, garázsok, teraszok és egyéb hozzáépítések. Mindezt ellenőrizni lehet a Geosrbija honlapján. Azok az épületek, amelyek legalizálva vannak, sárga megjelölést kapnak a térképen. Jogászok egyébként arra figyelmeztetnek, hogy minden épületet, amelyet a tulajdonosa vagy építője szeretne megtartani, legalizálni kell. Ha valaki az udvarában garázst vagy csak egy nyári lakot épített, amelynek csak oszlopai és teteje van, azt is be kell jelenteni, vagy el kell bontani. A sikeres legalizálás elsődleges és egyben legfontosabb feltétele, hogy az ingatlan a beruházó tulajdonában lévő telken álljon. Ha a ház vagy a lakás idegen telken épült, az eljárás eleve kudarcra van ítélve. Nincs lehetőség a legalizálásra akkor sem, ha az ingatlan védett övezetben, nemzeti park területén vagy természetvédelmi területen, esetleg közterületen található.
Többször próbálkoztak
A legalizálási próbálkozások nagy múltra tekintenek vissza. Az első erre vonatkozó törvényt még 1997-ben fogadták el, azóta „menetrendszerűen” újabb törvények, módosítások és kiegészítések születtek. 2003-tól kezdve 2006-ban, 2009-ben, 2011-ben, 2013-ban, 2015-ben, 2018-ban, 2020-ban, majd 2023-ban volt módosítás vagy új szabály. Minden alkalommal a mostanihoz hasonló ígéretek hangzottak el: gyors, egyszerű és olcsó megoldásról beszéltek. Volt olyan törvény, amely a narratíva szerint zéró toleranciát vezetett volna be az illegális építkezést illetően. Időnként azt üzenték, gyorsított eljárással lebontanak mindent, ami a törvény elfogadása után engedély nélkül épül.
Az igazság az, hogy eddig egyik hatalomnak sem sikerült áttörést hoznia ezen a területen. Bontásokkal fenyegetőztek, zéró toleranciát hirdettek, sőt kedvezményekkel is kecsegtettek, a „nagy siker” azonban elmaradt. Az ötmilliós nagyságrend talán azt is jelzi, a „vadon” építkezők nem voltak ijedősek. A mostani lehetőséget is sokan kritizálják, esetenként politikai hátterű hangvételben becsmérelik. Olyan véleményeket fogalmaznak meg, hogy a legalizálásra vonatkozó kampány valakinek vagy valakiknek anyagi és politikai hasznot is hozhat. A gyorsított eljárásra vonatkozó bejelentés ugyan látszólag a polgárok anyagi biztonságát, valamint lakhatási rendezettséget szolgálja, valójában azonban egyesek szerint a jelenlegi hatalom a politikai túlélés egyik eszközeként használja fel. Vannak, akik szerint az időzítés sem véletlen, hiszen felsejlik, hogy az államkassza feltöltésének szándéka sem zárható ki, illetve hogy ez máris része egy küszöbönálló választási kampánynak.
Érdekes módon egymásnak látszólag ellentmondó ellenzéki kritikákat is olvashatunk. Egyesek szerint ezzel a hatalom a szegényebb rétegeket szeretné a következő választások előtt megnyerni, míg mások szerint a hatalomhoz közeli mágnásoknak kedveznek ezzel. Egyesek már tudni vélik azt is, az eljárásokat nem fogják olyan gyorsan befejezni, mint ahogy azt ígérik, és a rejtett vagy be nem jelentett költségek miatt az árak sem úgy alakulnak majd, ahogyan azt sokan elképzelik.
Olyan felvetések is vannak, melyek szerint méltánytalan az eljárás azokkal szemben, akik megfizették az építkezési engedély kiadását, a törvényes előírások szerint jártak el, a törvénytelenül építkezők viszont most akciósan jutnak hozzá mindenhez. Alkotmányjogi szempontokra vonatkozó kritikákat is olvashatunk. A Szerbiai Alkotmánybíróság 2012-ben utalt rá, hogy a legalizálásra vonatkozó egyes akkori rendelkezések nem feleltek meg az alkotmánynak. Kettős rendszerről beszéltek, mivel a legálisan építők és az utólagosan a legalizálást elérők különböző elbírálása az állampolgárok egyenlőségének elvét sértheti.
Nyitókép: Fotó: Ótos András
