Az elmúlt hetekben az egész világot megrázta a hír, miszerint a kilencvenes években – a vajdasági magyarság mindennapjaira is közvetlen hatást gyakorló boszniai háború idején – a Szarajevót ostromló szerb erők hallgatólagos tudtával tehetős „háborús turisták” érkeztek Európa különböző országaiból, főként Olaszországból, hogy mesterlövész puskákkal ártatlan civilekre vadásszanak.
A nemzetközi médiumok beszámolója szerint az ügyet egy olasz oknyomozó újságíró, Ezio Gavazzeni tárta fel, és ennek nyomán az olasz ügyészség is vizsgálatot indított annak tisztázására, valóban fizettek-e jómódú nyugati fegyverrajongók azért, hogy civilekre lőhessenek a boszniai főváros körül. Gavazzeni állítása szerint bizonyítékokat talált arra, hogy az úgynevezett mesterlövész-turisták akár 90 ezer dollárt is fizettek a boszniai szerb erőknek azért, hogy a Szarajevót övező hegyekből tetszőleges civilekre lőhessenek. A legmegrázóbb részletek közé tartozik, hogy akik gyermekekre akartak lőni, külön felárat fizettek.
A Bosznia és Hercegovinában 1992 és 1995 között zajló háború a modern történelem egyik legvéresebb konfliktusa volt, amelynek több mint 102 ezer halálos áldozata volt. Szarajevó ostroma alatt több mint tízezer civil vesztette életét mesterlövészek és tüzérségi támadások miatt. Bár a háborús bűnöket az elmúlt évtizedekben alaposan dokumentálták, a most napvilágra került „emberszafari” története mindeddig jórészt feltáratlan maradt.
Az olasz újságíró szerint az olasz médiumok a kilencvenes években ugyan említést tettek a történtekről, de a téma akkor került ismét reflektorfénybe, amikor Gavazzeni megnézte Miran Zupanič Sarajevo Safari című dokumentumfilmjét. A YouTube videómegosztó platformon is elérhető megrázó alkotásban egy neve elhallgatását kérő szlovén férfi – saját bevallása szerint egy rangos nemzetközi ügynökség munkatársa – és Edin Subašić, a boszniai hadsereg egykori hírszerzőtisztje beszélt arról, hogyan szervezték meg ezeket a vadászatokat.
A boszniai hírszerzőtiszt a filmben elmesélte, hogy nekik egy a fogságukba esett szerb katona számolt be a nyugati háborús turisták rémtetteiről.
Valahol elgondolkodtató, hogy közel harminc évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az állítólagos események újra a nemzetközi figyelem középpontjába kerüljenek, és egyáltalán felmerüljön a felelősök – ha késve is, de – felelősségre vonásának lehetősége.
Ez pedig azért bír különös jelentőséggel, mert ha a vádak igaznak bizonyulnak, akkor a háború borzalmaiért nem csupán a konfliktusban részt vevő fegyveres felek, hanem külföldi civilek is aktív tettesként felelőssé tehetők. A „szarajevói szafari” létezése a háborús bűnök egy eddig feltáratlan, sötét dimenzióját tárná fel, és komoly jogi-erkölcsi kérdéseket vetne fel: Meddig terjed a nemzetközi felelősség az ártatlan lakosság ellen elkövetett erőszak esetében?
Nyitókép: Fotó: Horváth Zsolt
