A világgazdaság a pénzügyi fenntarthatóság határán van a globális válságok folyamatos és hirtelen változásai, valamint a közadósság növekedése miatt: ilyen gazdasági ingadozást utoljára a második világháború után jegyeztek – jelentette ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank tavaszi tárgyalásának negyedik napján Krisztalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója. Ajay Banga, a Világbank elnöke pedig úgy fogalmazott, a gazdasági ingadozások több hónapig is eltarthatnak még azok után is, amikor újra teljes kapacitással működik a kereskedelmi forgalom a Hormuzi-szoroson.
Az IMF és a Világbank hétfőn kezdődő és szombatig tartó találkozóján az idén a pénzügyi politika, a közpénzek elosztása, a globális egyensúly megbomlása és a mesterséges intelligencia gazdaságra gyakorolt hatása kerül középpontba. A tárgyalásokra bankkormányzók, fejlesztési és pénzügyminiszterek, a magánszektor, a civil szféra és az akadémiai közösség kiemelkedő szakemberei érkeznek a világ minden tájáról Washingtonba, ahol elsősorban a közel-keleti konfliktus hatásainak kezeléséről egyeztetnek.
Tegnap a reformokat érvényesítését sürgette Krisztalina Georgieva is, kiemelte, hogy az államoknak olyan intézkedéseket kell meghozniuk, amelyekkel növelik a termelőerőt, és a gazdaságot ellenállóbbá teszik az ingadozásokkal szemben. Az erős gazdaság ugyanis a válságok legjobb csillapítója – szögezte le a valutaalap első embere, aki szerint a globális zavarok semlegesítése után elengedhetetlen, hogy az országok feltöltsék a pénzügyi tartalékaikat.
HIHETETLEN MÉRTÉKBEN NÖVEKSZIK A KÖZADÓSSÁG
A nemzetközi pénzügyi szervezet vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy az eddigiekben a legtöbb országnak sikerült elkerülni az olyan széles körű intézkedéseket, mint amilyen az adókedvezmények általános érvényesítése, az energiaforrásokra vonatkoztatott szubvenciók és az árak ellenőrzése. Egyes esetekben már megjelentek ezek a hosszú távon fenntarthatatlan megoldások is, főként a kivitel korlátozásában és az adóterhek enyhítésében. Az ilyen intézkedésekkel általában a lakosok életét szeretnék megkönnyíteni, ám a globális válság hatásainak ilyen jellegű enyhítése hosszú távon az árak tartós emelkedéséhez és a közadósság további növekedéséhez vezethet – figyelmeztetett Krisztalina Georgieva. Hozzátette: a rövid távú válságkezelés mellett nem szabad megfeledkezni azokról a tényezőkről sem, amelyek tartósan formálják a globális gazdaságot.
A pénzügyi tervekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a közadósság mértéke már hosszabb ideje korlátozza az államvezetések mozgásterét. Jelenleg a helyzetet tovább rontja az a bizonytalanság, amelyeket a válságok váltakozása okoz – emlékeztetett a valutaalap azon előrejelzésére a vezérigazgató, mely szerint 2029-ig a közadósság mértéke világszinten 100 százalékkal túlhaladhatja a globális bruttó hazai termék (GDP) értékét. Ilyen mértékű megingást utoljára a második világháború után jegyeztek – mutatott rá Georgieva, aki szerint a közel-keleti konfliktus következményei leginkább az ázsiai országok gazdaságát sújtják. A gondok azonban halmozódnak Európában is, ahol már most jelentősen megnövekedett azoknak a támogatási igényeknek a száma, amelyeket az unió tagállamai kértek: rövid időn belül akár 20 és 50 milliárd dollár között mozoghat az ilyen követelések értéke – támasztotta alá számokkal az előrejelzést a vezérigazgató.
A válságok hatásának enyhítésére a valutaalap elsősorban az energiatakarékosságot javasolta az államvezetéseknek, beleérve a tömegközlekedési eszközök használatának ösztönzését és az otthoni munkavégzés támogatását is.
NAGY ÖSSZEGŰ VÁLSÁGKEZELŐ CSOMAG
A gazdasági ingadozások több hónapig is eltarthatnak még azok után is, amikor újra teljes kapacitással működik a kereskedelmi forgalom a Hormuzi-szoroson – mutatott rá a találkozón annak a következményére Ajay Banga, a Világbank elnöke, hogy a közel-keleti konfliktus hevében nemrégiben lezárták a világ egyik legforgalmasabb kereskedelmi központját.
A Világbank elnöke kiemelte, hogy a világ országainak elsősorban az inflációt kell ellenőrzés alatt tartani, és csak ezt követően összpontosíthatnak a gazdasági növekedés biztosítására. Így tudják csak kikerülni azt, hogy huzamos ideig ingadozzanak az árak – mutatott rá Ajay Banga Washingtonban.
Kiemelte, hogy a Világbank létrehozta azt a válságkezelő alapot, amely által 80–100 milliárd dolláros segítséget tud nyújtani az ügyfeleinek a következő 15 hónapban. Az országok 20–25 milliárd dollárt minden további jóváhagyás nélkül, szinte azonnal megkaphatnak, a válság elhúzódása esetén viszont fokozatosan emelni is tudják a megítélt összeget. Az elnök az említett összeg jelentőségét a koronavírus-járvány idején érvényesített válságkezelő csomag értékével támasztotta alá: annak idején összesen 70 milliárd dolláros segélyt nyújtott a Világbank a támogatást kérvényező országoknak.
Nyitókép: Krisztalina Georgieva (Fotó: Beta)
