HETI KÖRKÉRDÉSÜNK
Jár-e bálba?
Igen, alig várom a farsang időszakát, több bálba is elmegyek…..5%
Ritkán, évente talán egyszer…..14%
Ha a baráti társaság rábeszél, akkor esetleg…..19%
Nem szeretem az ilyen rendezvényeket…..63%
A www.magyarszo.rs olvasóinak szavazatai alapján
A vízkereszttől hamvazó szerdáig tartó farsangi időszak egykoron a disznóvágásról és a bálokról volt ismert. Igaz ugyan, hogy maga a bál kifejezés a francia és német kultúrából került át hozzánk, de a bál népi gyökerű, tánccal, mulatsággal összekötött társas esemény. Egykoron a bálok a falusi élet igen meghatározó elemei voltak, melyek nemcsak a mulatságról szóltak, hanem a párválasztásban is komoly szerepet töltöttek be. Emellett ettek, ittak, beszélgettek, táncoltak, mulattak és jól érezték magukat az emberek, ami a mai napig így van. Igaz, a bál jelentősége az idők során csökkent, a társas kapcsolatok egy része a közösségi platformokra helyeződött át, a fiatalok inkább a saját zenei és szórakozási ízlésüknek megfelelő lehetőségeket keresik. Ennek tükrében a bál inkább a középkorosztály és az idősebbek szórakozási formája. Személy szerint sosem voltam bálba járó típus, így nem igazán vannak személyes élményeim ezzel kapcsolatban, de pl. a Facebookot görgetve látom, hogy manapság is számos bált szerveznek. Vadászbál, tűzoltóbál, zenészbál, nyugdíjasbál és még lehetne sorolni. Mondjuk, ami leginkább szimpatikus számomra, az a jótékonysági bál. Sok helyen tartanak ilyet, és a mulatozást összekötik valami nemes céllal.
De ne csupán a bál jellemzőiről ejtsünk szót, hanem a sötét oldalairól is. A farsangi időszakot, amint említettük, a disznóvágások és bálok jellemezték. Ezután következik a negyven napig tartó húsvéti nagyböjt. Nem véletlenül van ez így kitalálva, ugyanis a nagymértékű evés és alkoholizálás után kellett a szervezetnek egy kis regenerációs időszak. Régen ezt az emberek többsége betartotta, hiszen vallásos vonatkozása is van. Manapság nem igazán szokás betartani a negyvennapos böjtöt, van akinek pl. az is problémát okoz, hogy pénteken ne egyen húst. A bálok időszaka kitolódott, és a tánc, a beszélgetés mellett továbbra is a nagymértékű evésről, alkoholizálásról szólnak. Bizonyára van vegetáriánus bál is, de azért többségében zsíros, húsos menüket szolgálnak fel az ilyen eseményeken. És van, aki nem iszik alkoholos italt, akkor sem ha bálba megy, ám ez nem mondható el a többségről. Talán azt is érdemes megemlíteni, hogy az emberek nagy része nem végez rendszeres testmozgást, így az intenzív tánc és mulatozás minden felkészülést mellőző leterhelés számukra. Ennek tükrében elmondhatjuk, hogy a bál a szervezet számára egy igazi veszélyforrásokkal bíró stresszhelyzet. Amint már említettem, általában nem a fiatalok, hanem a középkorosztály és az idősebbek járnak mulatságokra. Ezeknek az embereknek egyébként is nagyobb figyelmet kellene szentelni az egészséges életmódra, s valljuk be őszintén, hogy a bálok egy csöppet sem erre ösztönzik a résztvevőket. Nyilván lehetne úgy is csinálni, hogy szórakoztató legyen egészséges keretek között, viszont ehhez a tudatokban kellene változtatásokat eszközölni. Ez pedig a világ egyik legnehezebb feladata.
Szokták felénk mondani, hogy régen is mindent megettek az emberek, és száz évig éltek. Nos, utánajártam, és az adatok nem ezt mutatják. Az 1960-as években Vajdaság területén az átlagéletkor a nőknél 64–67 év volt, a férfiaknál 60–63 év. Ma a nőknél 75–78 év, a férfiaknál 70–73 év.
Nyitókép: Fotó: Kolovity Edina
