A hölgyeknek sokáig nem engedélyezték bizonyos szakmák gyakorlását, ezért 1895-ben a női emancipáció, vagy másképpen a feministák nagy győzelmeként könyvelték el, hogy a nőknek lehetővé tették az egyetemre iratkozást. Akkor még mindössze három szak között választhattak. Az egyik az orvosi volt. A nagykikindai Szendeff Ida is oda iratkozott. Ha nem is volt történetesen az első, de az elsők között volt, az bizonyos. Sorrendben a harmadik volt, akit Budapesten felavattak, ami semmit sem von le életpályájának értékéből.1 Egy turbulens időszakban, a 19. század végén és a 20. század elején neki jutott, a tanulni vágyó bánáti hölgyek között az úttörő szerep, amely egész életét, későbbi életpályáját is determinálta. Szülővárosában jórészt elfeledték, s ma már emlékét sem őrzik. Születésének évfordulója teszi indokolttá, hogy röviden felidézzük életpályáját. Valamiben azért őt is megillette az elsőbbség: ő volt Magyarországon az első kinevezett kórházi segédorvos.
KAPUNYITÁS A NŐK EGYETEMI TANULMÁNYAI ELŐTT: A WLASSICH-FÉLE RENDELET (1895)
Az orvosi pálya Magyarországon a 19. század végéig tabu volt a nők számára – elérhetetlen cél. Még a külföldön szerzett diplomájukat sem ismerték el(!) Hosszú huzavona és véleményütköztetés után, végül Wlassich Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete nyitotta meg 1895-ben2 az egyetem kapuit a tanulni vágyó hölgyek előtt. Ő 1895. január 15-én lépett hivatalba, s kortársai haladó szellemű akadémikusnak és jogász-professzornak ismerték, aki alig két héttel beiktatása után, a képviselőház január 31-i ülésén kijelentette, időszerű volna komolyan foglalkozni azzal, hogy a nők előtt is megnyíljanak a tudományos pályák, mindenekelőtt a gyermekorvosi, a nőorvosi hivatás, illetve gyógyszerész pálya.3
Végül ő nyitotta meg a nők előtt a budapesti és kolozsvári egyetem karait, de eredeti szándékával ellentétben, Ferenc József király csak három karra redukálta felvételüket: a bölcsészeti és orvosi karra, valamint a gyógyszerészeti tanfolyamra.4 A rendeletet megelőzően Wlassich 1895 februárjában leirattal fordult az egyetemi karokhoz, hogy járuljanak hozzá a nők egyetemi felvételéhez, ám erre az orvosi kar egyhangú, nemleges választ adott(!)5 Ám mint Forrai Judit hangsúlyozza: „Az 1895. december 19-i törvény előtt, amelyet a király írt alá és elfogadott, meg kellett hajolniuk és felvenni a jelentkező női hallgatókat”.6
1 Az első felavatott magyar orvosnő, 1901. decemberében dr. Königsberger Lea volt.
2 Ez volt a Vkm 1895 december 19-én kelt, 65179. sz. miniszteri rendelet.
3 Dr. Kempler Kurt: Századvégi küzdelem a nők egyetemi felvételéért Magyarországon. Orvosi Hetilap, 1974. júl. 28.
4 Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel. Nők a dualizmus kori Magyarországon 1867–1914. Pannónia Könyvek, Pécs, 2008, 113–123.
5 Dr. Forrai Judit: Orvosnők társadalmi és szakmai szekciójának ontológiája. A kezdet. Kaleidoscope, 2019/19.sz., 32–58.
6 Uo.
Mint ebben olvassuk, „bölcsészeti, orvosi, gyógyszerészeti pályákra való léphetésök czéljából a felsőbb tanintézetekre leendő fölvételre, amennyiben a szabályszerű föltételeknek megfelelnek, az illetékes felsőbb tanintézet meghallgatása alapján, esetről-esetre engedély adassék, és részökre, miután tanulmányaikat – a fennálló szabályok értelmében – sikerrel befejezték, a képesítő oklevél kiadassék”.7
Az első magyar egyetemi hallgatónő 1895/96-ban, Glücklich Vilma volt (a magyar feminista mozgalom későbbi élharcosa), aki a Budapesti Tudományegyetem matematika-fizika szakára iratkozott be. Az orvosi kar első nőhallgatói 1896/97-ben kezdték meg tanulmányaikat, míg a gyógyszerészeti tanfolyam 1903/4-ben indult be. S mint várható volt, a nők megjelenése az egyetemeken széles körű publicitást kapott a 19. század végi sajtóban.8 Kezdve attól, hogy a nők egyáltalán alkalmasak-e a tanulásra és a tudományos pályára. Ugyanakkor harsány viták kezdődtek a további egyetemi karok megnyitását illetően, ahol a magyar nők tovább tanulhattak.9
Az orvosi karok megnyitását a nőhallgatók előtt, azok a vélemények is segítették, melyek szerint a nőkhöz közel áll az ápolás, a törődés, az odafigyelés és az altruizmus.10
Az első orvostanhallgató nők között volt Schorr Matild, Szendeff Ida és Königsberger Lea, az első nő pedig, aki gyógyszerészi pályára léphetett, Szentpétery Szeréna volt. Az első orvosnőt Magyarországon, Hugonnay Vilmát 1897. május 14-én avattak fel.11
A biztató kezdet nagy igyekezetre serkentette a tanulni vágyó kisasszonyokat. Az első női hallgatók hatalmas erővel, szorgalmasan tanultak, valamennyi miniszteri dicséretben is részesült, egyesek kitüntetéseket kaptak, és alapos, nagy tudásuk volt. Másképpen nem is tudtak volna fennmaradni a konzervatív tanári kar előtt.12
Szendeff Ida pályafutása, eredetileg a bánáti Nagykikindáról indult. Ott született 1875-ben, iskoláit pedig részben itthon, részben külföldön végezte – kitűnő eredménnyel. A kitűnő eredmény egyben feltétele volt a beiratkozásnak. Családi hátteréről nem sokat tudunk. Római katolikus vallású, volt egy nővére, s életrajzi adatai azt sugallják, hogy viszonylag korán elhagyhatta szülővárosát.13
A korabeli sajtó afféle szenzációként kezelte a nők egyetemi továbbtanulását, és gyakran adott hírt róla. Így az első hölgyek beiratkozása után olvassuk, 1896-ban a Gyógyszerészeti Hírlapban: „Nők az egyetemen. Az orvosi fakultáson eddig négy kisasszony van a hallgatók között. Königsberger Lea és Szendeffi Ida kisasszonyok az I. évfolyamra, Steinberger Sarolta, aki Kolozsvárott tett érettségit, és két félévet Zürichben hallgatott, a II. és Schorr Matild az V. évfolyamra iratkozott”.14
Kéri Katalin szerint eleinte azok a nők jelentkeztek az orvosi karra, akik korábban már külföldön folytattak tanulmányokat.15 Nos, a nagykikindai Szendeff Ida is ezek közé sorolható. Ő gimnáziumi tanulmányait Berlinben és Zürichben végezte, ez utóbbi helyen érettségizett 1896-ban, és az ott kiállított érettségi bizonyítvánnyal iratkozott a budapesti orvosi egyetemre.
7 Uo.
8 Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel. Nők a dualizmus kori Magyarországon 1867–1914. Pannónia Könyvek, Pécs, 2008, 113–123.
9 Uo.
10 Uo.
11 Dr. Kempler Kurt: Századvégi küzdelem a nők egyetemi felvételéért Magyarországon. Orvosi Hetilap, 1974. júl. 28.
12 Forrai Judit: Königsberger Lea orvosnő, az elsők közül. Orvostörténeti Közlemények, 2019/1–4. sz.
13 Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel. Nők a dualizmus kori Magyarországon 1867–1914. Pannónia Könyvek, Pécs, 2008, 113–123.
14 Nők az egyetemen. Gyógyszerészeti Hírlap, 1896. 45. sz.
15 Uo.
Ám annak csak rendkívüli hallgatója lehetett. Miután 1897 júniusában a szegedi kegyesrendi főgimnáziumban „kiegészítő érettségi szóbeli vizsgálatot tett” magyar irodalomból és történelemből, rendes hallgatója lett az egyetemnek.16 A karon a 3534-es sorszámmal jegyezték be az iktatóba.17
Aktív közéleti szerepet vállalt, több egyesület tagja volt: 1904-ben ott volt a Magyar Nőegyesületek Szövetségének alakuló ülésén, nőcselédvédőként is dolgozott, amellett tagja volta Fehér Kereszt Egyletnek meg a Katolikus Nőegyletnek is.18 Ugyanakkor, az Általános Közjótékonysági Egyesület titkárnőjévé is megválasztották.19
Berlinben és Zürichben tanult, majd Budapestre került, ahol a Budapesti Királyi Egyetem Orvosi Karán 27 évesen, 1902. június 28-án avatta orvossá Bókay Árpád dékán.20 Tanulmányait kitűnő eredménnyel végezte, a felavatás után pedig a közönség megéljenezte.21
(Folytatjuk)
16 Érettségis kisasszony. Pesti Hírlap, 1897. jún. 6.
17 Dr. Forrai Judit: Orvosnők társadalmi és szakmai szekciójának ontológiája. A kezdet. Kaleidoscope, 2019/19.sz., 32–58.; nevét több változatban is megtaláljuk: Szendeff, Szendefi, Szendeffy, ám a bánáti sajtó következetesen Szendeffnek írja.
18 Uo.
19 Az Általános Közjótékonysági Egyesület. Budapesti Hírlap, 1904. febr. 2.
20 Dr. Forrai Judit: Orvosnők társadalmi és szakmai szekciójának ontológiája. A kezdet. Kaleidoscope, 2019/19.sz., 49–52.
21 Doktor-kisasszony. Budapesti Hírlap, 1902. jún. 29.
