Újvidéken nem az elektromos autóké a jövő

Az Újvidéki Vásáron nemrégiben a legújabb elektromos és hibridautók közül láttunk néhányat, immár ötödik alkalommal tartották meg az Electric Vehicle Days elnevezésű, kétnapos kiállítást. A rendezvény bemutatta a legújabb elektromos és hibridautókat, az iparágban uralkodó irányzatra egyértelműen rámutatt az a tény, hogy az esemény megvalósulását Kína belgrádi nagykövetsége támogatta. Jelen voltak az e-autók gyártásában érintett, nemzetközi és hazai vállalatok képviselői, elhozták az autóipar innovációit.

Az érdeklődők a csúcsjárművek megtekintése mellett számos érdekes panelbeszélgetésen vettek részt, neves szakértők beszéltek arról, hogy miért jók vagy éppen nem jók az elektromos autók. Szó esett időszerű témákról, például a környezetvédelemről, az energetikai átmenetről, az okosvárosok kérdéséről, az ágazat legnagyobb kihívásairól és az elektromobilitás jelenlegi helyzetéről. A környezetvédelmi miniszter is megtisztelte jelenlétével a rendezvényt, tehát az államigazgatás egyértelmű üzenete az, hogy az e-közlekedést igenis támogatni kell. Egyértelmű az is, hogy a közlekedés szoros kapcsolatban áll a környezetvédelemmel, egyenesen arányosak a mutatók, az e-mobilitás indokoltságát azonban globalizált működésünkben egyre gyakrabban megkérdőjelezik.

Arról van szó ugyanis, hogy noha az e-járművek elterjedésével városainkból (Nyugaton, természetesen) kitettük ugyan a légszennyezés legnagyobb forrását, az e-autók gyártásának, forgalmazásának, töltési rendszerének, reciklálásának, egyszóval teljes exploatálási folyamatának környezetvédelmi lábnyoma egyre több témában jártas szakember szerint megengedhetetlenül nagy. Londonban – és másik nagyvárosokban is – például felmerült a belvárosi parkolóházak teherbírásának kérdése, arról van szó ugyanis, hogy egy Li-ion teleppel szerelt autó jóval nehezebb, mint ugyanaz a modell, amelyet benzines vagy dízelüzemmódú motorral dobnak piacra. Így a kisebb, városi elektromos autókban (például Renault Zoe, Fiat 500e) az akkupakk ~250–350 kg, a középkategóriás modellekben (például Tesla Model 3, VW ID.4, Hyundai Ioniq 5) az akku tömege 400–500 kg, míg a nagyobb SUV-okban vagy prémium modellekben (például Tesla Model X, Mercedes EQS) az akku akár 600–700 kg is lehet. Ez azt eredményezi, hogy egy átlagos elektromos autó akár fél tonnával is nehezebb a hasonló méretű és kategóriájú, belsőégésű motorral forgalmazott változatnál. Egy elektromos autó jellemzően 15–30%-kal nehezebb a neki megfelelő benzines vagy dízelmodellnél, amit esetenként a múlt évszázad derekán épült garázsházak tervezőmérnökei aligha vettek figyelembe a különböző terhelésbírási kalkulációk során. Németországban, ahol az autózás gerincét a híres autóbahn-ok alkotják, komoly és hihetetlenül költséges – problémát jelent az utak mellett húzódó védőkerítések cseréje. A védőkorlátokat ugyanis a mostaniaknál könnyebb autók ütközés utáni „úton tartására” tervezték, gondoljunk csak bele, mekkor fejfájást okozhat az államvezetésnek kicseréltetni 13 ezernél is több kilométeren a korlátokat az autóút mindkét felén, és hol vannak akkor még az alacsonyabb rendű regionális és országutak? A hihetetlenül komplex töltőhálózat kiépítése sem egyszerű dolog, és arról se feledkezzünk meg, hogy az elektromos áramot is elő kell állítani – ami leginkább nem éppen környezetbarát módon valósul meg.

Az e-közlekedés tehát nem éppen annyira előnyös dolog, mint amilyennek korábban, még akár egy évtizeddel ezelőtt is tűnt, ettől eltekeintve azonban – okosabb megoldás híján – továbbra is ezt „nyomjuk”. Többek között Újvidéken nyomja ezt az önkormányzat, de csak módjával, óvatosan. Nemrégiben például megnyitották a bő három évig épülő, számos vitának és politikai összetűzésnek a tárgyát képező, belvárosi föld alatti garázst, amelyben 267 parkolóhely áll az autósok rendelkezésére, ezek közül azonban mindössze 8 mellé építettek elektromos töltőt. A garázs „tejeltetésének jogát” birtokoló cég illetékesei 40 évre írták alá a koncessziós szerződést, és tekintettel arra, hogy az e-autók jövőbeni részarányát 3 százaléknál kisebbre becsülték fel, számukra igencsak világos: Újvidéken nem az elektromos autóké a jövő.