November 8-án tartják meg a miniszteri döntés értelmében a nemzeti tanácsi választásokat Szerbiában, így a Magyar Nemzeti Tanács tagjainak megválasztását is. Összesen 23 nemzeti kisebbségi közösség választja meg országos kisebbségi önkormányzati szervének következő összetételét. Attól függően, hogy egy-egy nemzeti közösség képviselői közül hányan iratkoztak fel a törvényben előírt határidőig a külön kisebbségi névjegyzékbe, közvetlen és közvetett – elektorok általi – választást is tartanak. Azok a nemzeti közösségek számára szervezik meg a közvetlen választást, amelyek tagjainak több mint a 40 százaléka bejegyeztette magát a külön választói névjegyzékbe, ilyen a magyar is.
A RIK közleménye szerint 21 nemzeti közösség esetében tarthatják meg a közvetlen, azaz nem elektori szavazás útján zajló választásokat – ez annyit jelent, hogy a polgárok a szavazóhelyeken voksolnak hagyományos módon, a magyar közösség tagjaira is ez vonatkozik.
A nemzeti tanácsát közvetlenül megválasztó 21 nemzeti kisebbségi közösség: az albán, az askáli, a bosnyák, a bolgár, a bunyevác, a vlach, a görög, az egyiptomi, a magyar, a macedón, a német, a lengyel, a roma, a román, a ruszin, a szlovák, a szlovén, az ukrán, a horvát, a montenegrói és a cseh. A goránok és az oroszok elektori közgyűléseket tartanak.
A RIK tegnapi adatai szerint eddig 12 nemzeti kisebbségi közösség adott át választási listákat: a horvát és a bosnyák nemzeti közösség 3-3 listát, míg a magyar, az askáli, a bolgár, a bunyevác, a vlach, a görög, a macedón, a roma, a ruszin, a szlovák nemzeti közösségek 1 listát.
A nemzeti tanácsi választási jelöltlistákat legkésőbb november 23. éjfélig lehet benyújtani a Köztársasági Választási Bizottsághoz.
