2026. október 9., péntek
VÁLASZTÁSOK 2026

Külpolitikai útvesztőink

Az EU-integrációról, a nagyhatalmakkal való viszonyokról és a titkos szerződésekről is vitáztak a választási listák jelöltjei az RTS műsorában

A közszolgálati média Belgrádi Rádiójának A figyelem középpontjában (U središtu pažnje) című választási műsorában a választások négy képviselőjelöltje fejtegette meglátásait az ország külpolitikai irányvonaláról. A vitában Vladimir Đukanović, az Aleksandar Vučić – Egyesült Szerbia (Ujedinjena Srbija) listájának jelöltje, Snežana Paunović, az Ivica Dačić – A stabilitás tényezője (Faktor stabilnosti) jelöltje, Miloš Jovanović, a Hiteles Jobboldal (Autentična desnica) lista vezetője, és Jovo Bakić, az Egyetemista Lista – Az egyetemisták győznek (Studentska lista – Studenti pobeđuju) jelöltje ütköztette álláspontját az európai integrációról, nemzetközi kapcsolatokról és nemzeti érdekekről.

EURÓPAI UNIÓ: CÉL VAGY ÁBRÁND?

A vita nyitókérdése az Európai Unióhoz való csatlakozás megítélése volt. Snežana Paunović határozott igent mondott az integrációra, kiemelve, hogy Szerbia helye az európai családban van, ugyanakkor rámutatott, az uniónak racionálisabb megközelítést kellene alkalmaznia. Ezzel szemben Miloš Jovanović háromszoros „nemmel” indított, észszerűtlennek nevezve az európai utat. Érvelése szerint az uniós tagság ára Koszovó de facto elismerése lenne, egyúttal a független külpolitika feladása és az Oroszország elleni szankciók bevezetése. Csatlakozás helyett a svájci modellt javasolta.
Jovo Bakić hangsúlyozta, az EU szomszédos szuperhatalomnak számít, amellyel jó kapcsolatokat kell ápolni, de álláspontja szerint a végleges döntést egy szabad médiakörnyezetben lefolytatott vita után, népszavazáson kell meghozni. Vladimir Đukanović kijelentette, bár Szerbia stratégiailag az európai úton jár, a kormányzat valójában „szerbbarát politizálást” folytat. A kérdésfelvetést feleslegesnek nevezte, mondván: senki nem is ajánlotta fel az országnak a belépést.

SZUPERHATALMI EGYENSÚLYOZÁS

A vita másik fő témája Szerbia többvektorú külpolitikája volt. Đukanović méltatta az Aleksandar Vučić által fémjelzett stratégiát, amellyel Szerbia egyidejűleg baráti kapcsolatokat ápol a világ szembenálló hatalmaival. Snežana Paunović az ENSZ Biztonsági Tanácsának szerepét hangsúlyozta, ahol Oroszország és Kína vétójoga kulcsfontosságú garancia Koszovó ügyében. Miloš Jovanović úgy vélekedett, a Nyugat ötszáz éves globális dominanciájának korszaka véget ért. Üdvözölte „Kína és Oroszország felemelkedését”. Jovo Bakić elmondta, a hallgatók listája elutasítja a NATO-hoz való csatlakozást. Élesen bírálta ugyanakkor a kormánypártot a kínai cégekkel kötött titkos szerződések miatt, amelyeket a nemzeti vagyon kiárusításaként és maffiaállami magatartásként értékelt.

ÉLES CSATÁK

Bakić azzal vádolta meg a haladókat, hogy Kelet-Szerbiát átjátszották a kínai beruházóknak, a térség „az éhség völgyéből a betegségek völgyévé vált”. Đukanović ezt visszautasította, kiemelve, Bor városa ma a harmadik legmagasabb átlagbérrel rendelkezik az országban. Đukanović felidézte Bakić egy 2009-es cikkét, amelyben a professzor a srebrenicai genocídium elismerése mellett érvelt. Bakić elhatárolta a tudományos cikkét a gyakorlati politikától, megjegyezve, a képviselőház már korábban határozatot hozott a kérdésben. Jovanović e nyilatkozat érvénytelenítését követelte. v-ár

Magyar ember Magyar Szót érdemel

Nyitókép: Képernyőfelvétel/RTS