A nemzetünk azon részei is nagyon fontosak, amelyek esetében a nyelvet már nem feltétlenül tudta mindenki megőrizni, hisz erről ők maguk nem tehetnek – fogalmazta meg Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) köztársasági jelöltlistájának vezetője azon gondolatát, amely őt a szerémségi magyarokhoz vezérelte.
– A Szávaszentdemeteren (Sremska Mitrovica) és a Maradékon élő magyarok is ugyanúgy őrzik a kultúránkat, a hagyományainkat, és ilyen szempontból ugyanúgy tagjai a magyar nemzetnek, mint bárki Szabadkán, Magyarkanizsán, Zentán vagy bárhol máshol a tömbben – szögezte le a látogatásokon a VMSZ elnöke.
Mitrovicán egy helyiséggond megoldását vállalta fel Dr. Pásztor Bálint, akit a Szent Demeter római katolikus székesegyház parókiájára Bájity Borisz, a VMSZ parlamenti képviselőjelöltje is elkísérte. Itt várták ugyanis a politikusokat a helyi magyar közösség tagjai, akik közül már kevesen beszélik aktívan a magyar nyelvet, mégis fontosnak tartják azt, hogy magyarul énekeljenek, magyar táncokat mutassanak be a városi és körzeti rendezvényeken. Immár 23 éve ugyanis, hogy a magyar kultúra megőrzéséért dolgozik a szávaszentdemeteri magyar egyesület. A közelmúltban arról értesítették őket, hogy a jövőben nem használhatják találkozóhelyükként a parókia épületrészét, amelyet korábban szerződéses alapon rendelkezésükre bocsátottak. Időközben ugyanis a horvát katolikus egyház püspöki székhellyé nyilvánította a mitrovicai egyházközséget.
A találkozón emlékeztettek arra, hogy a Szent Demeter székesegyház vitrázsai részben magyar állami támogatással újultak meg, de a téren levő Szentháromság-szobor rekonstruálásához is hozzájárult a magyar kormány.
– Értékeihez a helyi magyar közösség annak ellenére is ragaszkodik, hogy mind kevesebben beszélik napi szinten a magyar nyelvet – erősítette meg Ferenci Antal mitrovicai lakos. – Nehezen boldogulunk: jelenleg nincs olyan hely, ahol összejöjjünk. Eddig minden rendezvényre eljártunk, ahova meghívták az énekcsoportunkat. Durindóra is rendszeresen készülünk, de évente egyszer-kétszer mi magunk is szervezünk olyan eseményt, amelyre vendégeket hívunk. Emellett érkezett közénk egy kishegyesi tanárnő is, aki foglalkozik a fiatalokkal, tanítja a magyar nyelvet – mesélt annak a 30–40 tagú csoportnak a működéséről a mitrovicai zenész, amely a mintegy félszáz helyi magyar identitásának megőrzését szorgalmazza.
A Szent Demeter templom vitrázsai felújításához a magyar állam is hozzájárult: Dr. Pásztor Bálint és Bájity Borisz az épület belső rekonstruksióját tekintették meg (Tóth D. Lívia felvétele)
A megmaradásért Maradékon is évtizedek óta küzdenek a helyi magyarok: törekvéseiket a református egyház karolta fel, és a magyar állam támogatásának köszönhetően a kultúregyesület is rendelkezik székházzal, de egy korszerű óvoda is felépült a templomudvarban. Az összefogásnak köszönhetően az utolsó népszámláláson 552 helyi vallotta magát magyarnak, míg a korábbi felíráskor 551-en tették ezt – erősítette meg a sajtónak Halász Dániel református lelkész.
– Közösségünk nem fogyatkozott meg, körülbelül ugyanannyian maradtunk. A nyelv megőrzése szempontjából azonban továbbra is törekednünk kell, hisz rengeteg a vegyes házasság: ezért szoktam Maradékot a szórványok szórványának nevezni – mondta a lelkész. Kiemelte, hogy a szülők azért íratják magyar csoportba a gyerekeiket, mert szeretnék, ha megtanulnák a magyar nyelvet.
– A szülők magyar nemzetiségűnek tartják magukat, ám az otthon beszélt nyelv már szerb. Ez érdekes jellemzője a szórványnak – mutatott rá a lelkész. Majd hangsúlyozta a magyar egyházi és kultúrrendezvények megtartásának jelentőségét: ezzel ugyanis továbbra is fenn lehet tartani a nemzeti öntudatot.
A maradéki óvodában jelenleg 10 gyerek tanul magyarul (Tóth D. Lívia felvétele)
A lakossági találkozón szó esett a problémákról is: a helyiek elmondták, hogy jelenleg arra lenne szükségük, hogy lezáruljon az Bárka Református Óvoda verifikációja. Ez szükséges ugyanis ahhoz, hogy a napközi mellett iskolaelőkészítős csoportot is tudjanak működtetni. Az állami óvodában nincs magyar csoport, így a magyar szülők, akik a Bárka óvodába járatják a gyerekeiket azzal a céllal, hogy megtanuljanak magyarul, a későbbiek folyamán kénytelenek szerb tannyelvű csoportba íratni a csemetéiket. A maradéki magyarok már jelezték a problémát a Magyar Nemzeti Tanácsnak, és tartományi szinten is tett a VMSZ lépéseket az ügy megoldására. Dr. Pásztor Bálint megerősítette a helyieket a törekvéseiben, és biztosította őket arról, hogy személyesen is utánajár annak, hogy a magyar kormány által támogatott befektetésekből származó előny a jövőben tovább tudjon fejlődni. Emellett támogatni fogja a helyiek azon kezdeményezését is, hogy a mára forgalmassá vált főutca kritikus pontjaira fekvőrendőröket helyezzenek ki – hangzott el a találkozón Maradékon.
Dr. Pásztor Bálint a sajtónyilatkozatában emlékeztetett a kis létszámú osztályok megtartásának jelentőségére is. Maradékon ez kimondottan fontos, hisz olyan osztályokat tudtak megőrizni, amelyekbe sokkal a törvényes minimum alatti létszámban járnak magyar gyerekek. A helyi lelkész elmondta, hogy az érdekképviseletnek köszönhetően olyan összevont osztály is meg tudott maradni, amelybe csupán két magyar gyermek jár. A nyelv és az identitás-megőrzés szempontjából mindez elengedhetetlen – nyomatékosította az eddig elértek jelentőségét a találkozón a VMSZ elnöke.
Dr. Pásztor Bálint a maradéki magyar közösség tagjaival is egyeztetett a megoldásra váró gondokról (Tóth D. Lívia felvétele)
Nyitókép: A mitrovicai magyar egyesület tagjai fogadják dr. Pásztor Bálintot és Bájity Boriszt (Tóth D. Lívia felvétele)
