A magyar gazdaság növekedésnek indult, üteme jelenleg 1,7%-os, míg az előző kormány elmúlt négy évében lényegében nulla volt. Ezt Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter mondta. Mindeközben egy elemzés szerint Magyarország legkorábban 2033-ban vezetheti be az eurót. Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója beszélt a gazdasági számadatokról és az euró bevezetésének lehetőségéről.
Minek köszönhetőek a pozitívabb gazdasági adatok?
„Alapvetően még 1,5%-nál is szerényebb az infláció, körülbelül 1,3%-os. Ez kimondottan jónak számít, és ilyen szempontból egyre inkább megfelelünk a Maastrichti konvergencia kritériumoknak az euró bevezetése kapcsán. Egyébként ennek az évnek a legfontosabb növekedésösztönző tényezője a háztartások fogyasztása volt. Azt lehet mondani, hogy a Magyar Nemzeti Bank által várt 1,8%-os növekedést 2026-ban nagyrészt ez magyarázza. Kedvező volt az is, hogy a választások után pozitív irányba mozdult el a forint–euró árfolyam, illetve a vállalkozások és a háztartások hitelfelvétele is bővült. Várható, hogy ezáltal majd a beruházási tevékenységük is növekszik. Ezek a legfontosabb, magyarázó tényezők, de azért lehetne még nagyobb lendület a magyar gazdaságban. Persze ez az 1,8% nyilván több, mint amennyi korábban volt, és ha így zárjuk az évet, akkor jó lenne, ha még tovább tudna növekedni a magyar gazdaság 2027-ben, 2028-ban” – mondta a kutatási igazgató.
El kellene kerülni a „fiskális alkoholizmust”
„Az utóbbi napokban több bevezetési dátum is elhangzott az euró kapcsán, például a 2033 is. Mint ismeretes, a kormánynak 2030 volt az eredeti terve, szerintem ez egy nagyívű vállalás. Én azt mondanám, hogy inkább két kormányzati ciklusra van szükség ahhoz, hogy bevezessük Magyarországon az eurót. Ennek inkább strukturális okai vannak. Nem egyszerű mérsékelni a költségvetési hiányt, az államadósságot. Vannak meghatározott tényezők Magyarországon. Ilyen például az úgynevezett fiskális alkoholizmus. Ez azt jelenti, hogy ha a kormányzat szeretne és tud, akkor többet költ, mint amennyit kellene, és ha magasabb a költségvetési hiány, az államadósság nehezen csökkenthető. Ezért azt gondolom, hogy biztosan várnunk kell még a bevezetési dátumra, ami nem most lesz, hanem mindenféleképpen 2030-on túl. Azt is el lehet mondani, hogy az eurónak, mint mindennek, vannak előnyei és hátrányai. Az egyik előnye az, hogy árstabilitást hoz, mivel Magyarország kereskedelmi, külkereskedelmi szempontból egy rendkívül nyitott ország. A GDP 80%-át az export termeli meg, és az importban is rendkívül nagy részarányt képvisel. Tulajdonképpen ez a nyitottság lényege. Magyarország számára tehát mind export, mind import szempontjából hátrányos lehet az, hogy megszűnik az önálló monetáris politika, azaz a hazai fizetőeszköz esetében nem lesz önálló reakció, hanem a költségvetési fiskális politika egy közös fizetőeszközben marad” – mutatott rá Pásztor Szabolcs.
