A végéhez közeledik Zenta Község Idegenforgalmi Szervezetének az egykori Szent István-templom maradványainak föltárására és digitális bemutatására irányuló projektje, amely a Kulturális Kapcsolatok: A kulturális örökség megőrzése a Nyugat-Balkánon címet viseli, és az UNESCO által támogatott Kultúra és kreativitás a Nyugat-Balkánért program keretén belül valósul meg, az Európai Unió támogatásával. A projektben partnerszervezetként vesz részt a montenegrói Bauo Kulturális Fejlesztési Társaság, az Óbecsei Városi Múzeum, valamint a Thurzó LajosMűvelődési–Oktatási Központ.
A projekt keretében szerdán mutatták be Vajdaság első szabadtéri digitális emlékművét, ami a városi parkban, a Szent István-plébániával szemben kapott helyet, és aminek segítségével a látogatók az okostelefonjukat vagy más okoseszközt használva virtuálisan járhatják be az egykori templomot. Az ünnepélyes bemutatón jelen volt Burány Hajnalka, Zenta község polgármestere, aki beszédében a Szent István-templom történelmi szerepe mellett a projekt jelentőségéről is szólt:
– Ez a nemzetközi partnerség ékes bizonyítéka annak, hogy közös örökségünk nem csupán helyi ügy, hanem egyetemes kincs, mely elszakíthatatlan szálakkal köti össze Zentát Európával és a nagyvilággal. A sikeres projektnek köszönhetően a történelem ma kézzel fogható közelségbe kerül. Feltártuk és megőriztük a templom szent maradványait, hogy a kövek újra mesélni tudjanak. Kiállításon keresztül mutattuk be a kutatások felbecsülhetetlen értékű eredményeit. A 21. század modern technológiájával megalkottuk a templom digitális rekonstrukcióját, így a rég elveszett épület a virtuális térben újra teljes pompájában ragyoghat.
Perpauer Attila, a Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ igazgatója a leégett templom közösségi emlékezetéről, valamint a hagyomány és a modern technológia ötvözéséről beszélt. Hangsúlyozta, hogy az egykori Szent István-templom nemcsak egy épület volt, hanem lelki és kulturális központként is szolgált, az 1911-es tűzvész pedig csak a falakat pusztította el, a templom emlékezete velünk maradt. Mint mondta, a digitális rekonstrukció segítségével újra láthatóvá válik mindaz, amit a templom jelképez.
Az Óbecsei Városi Múzeum igazgatója, Tojzán Ákos a múzeum által végzett régészeti ásatásokat, kutatásokat és a feltárási eredményeket bemutató kiállítást ismertette a közönséggel. Mint mondta, a partnerség során az óbecsei múzeum elsősorban a szakkádere, az ideje és a törekvései felajánlásával segítette a projekt megvalósulását.
– A projektet sok hónapnyi kutatás előzte meg archívumokban, levéltárakban, olyan anyagokat keresve, amik információt adhatnak a templomról. A régészeti kutatások olyan kérdésekre adtak választ, amiket előzőleg nem jegyeztek le – fogalmazott Tojzán Ákos. Hozzátette, hogy az emlékmű mellett hamarosan elérhető lesz a nagyközönség számára annak a kiállításnak a katalógusa, ami a projekt során létrejött kutatási eredményeket összegzi, és amit néhány hete mutattak be A múlt éghetetlen üzenetei címmel.
Felszólalt a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója, Szűcs Balázs is, aki a digitális műemlékvédelem szerepét hangsúlyozta:
– Nagy kihívás volt láthatóvá tenni, hogy hogyan nézett ki a templom: pontosan hol feküdtek az alapjai és hogyan épült fel ez a monumentális mű. Ha csak egy részét mutatjuk meg a fal maradványainak, az még nem ad egy olyan élményt, amire ez a a modern installáció képes. Meg kellett találni a hidat a korszerűség és a százéves maradvány között. Ez a kortárs formabontó megoldás, ami itt létrejött, nem akar egy régi épületet szolgai módon lemásolni, ehelyett finoman
belesimul a park modern szövetébe, miközben a digitális technológia segítségével megnyit egy ablakot a múltra. A látogatók a mai kor nyelvén, digitálisan léphetnek be az egykori templom falai közé, láthatják annak grandiózusságát, és átérezhetik Zent történelmi örökségének súlyát. Ez a projekt bizonyíték arra, hogy a műemlékvédelem nem a múltba révedésről szól, hanem arról, hogy hogyan mentjük át az értékeinket a 21. századba úgy, hogy az a fiatal generációk számára is izgalmas és hívogató legyen.
Az esemény végén Jana Rodić és Marko Todorović, a digitális tartalomfejlesztést végző Live View Studio munkatársai bemutatták a digitális tabló használatát, amelynek segítségével a látogatók a digitális technológia révén életre keltve tekinthetik meg az egykori Szent István-templomot. Mint mondta, a digitális tabló a kulturális örökség bemutatásának egy népszerű, egyre elterjedtebb módja:
– Ebben az esetben azonban külön érdemes kiemelni, hogy szabadtéren vagyunk, és az a felület, amelyen megjelenik a digitális rekonstrukció, Zenta régi térképe alapján készült. Így a fizikai valóság és a digitális rekonstrukció egyedülálló ötvözetét láthatjuk.
Az emlékhelyen információs tábla segíti a látogatókat az okostelefonra vagy tabletre letölthető alkalmazás használatában.
A digitális emlékmű átadását a Bodor Anikó Hagyományápoló Egyesület Szikra leánykórusa, valamint Csasznyi Imre fellépése tette ünnepélyesebbé, az emlékhelyet pedig Vreckó Ferenc esperes és Pásztor Árpád plébános meg is áldotta.
