Szerbia európai integrációját, a szerb–magyar stratégiai partnerséget és a vajdasági magyarság összekötő szerepét erősítjük – áll a Vajdasági Magyar Szövetség – Dr. Pásztor Bálint lista parlamenti választási programjában. Mivel az európai integráció mindig is kiemelt helyen szerepelt a párt programjában, arról, hogy az elmúlt időszakban Szerbia hová jutott az integrációs folyamatban, illetve milyen tervekkel tekint a következő időszakra a VMSZ, Kovács Elvirával, a Vajdasági Magyar Szövetség – Dr. Pásztor Bálint lista jelöltjével, a köztársasági képviselőház korábbi alelnökével és a parlament európai integrációs bizottságának elnökével beszélgettünk.
– Sajnos az utóbbi időben mindenki csak arról beszél, hogy Szerbiának gyakorlatilag öt éve nem sikerült újabb lépést tenni az Európai Unió (EU) felé, nem sikerült újabb tárgyalási klasztert megnyitnia, de azt is láthattuk, hogy maga a bővítéspolitika geopolitikai, stratégiai kérdés is az orosz–ukrán konfliktus kirobbanása óta. Mivel erre maga az Európai Unió is ráébredt, szerintem hatalmas lépés, hogy az elmúlt időszakban elfogadták a nyugat-balkáni növekedési tervet, és ezzel összhangban a szerb kormány is elfogadta a saját reformtervét. Habár előrehozott választások előtt állunk, az operatív testület továbbra is ülésezik, és a technikai kormányban még mindig dolgoznak a reformtervben megfogalmazott lépések megvalósításán. Ennek köszönhetően Szerbiának mégis sikerült valamennyi pénzt lehívnia a növekedési tervből az elmúlt időszakban. Ugyanakkor több olyan törvénymódosítás is napirenden volt az elmúlt két és fél évben, ami – ha lassacskán is, de – összehangolja Szerbia törvényhozását az Unióéval. És ami talán a mi önkormányzataink, illetve a határ menti régió számára rendkívül fontos: meghoztuk a kohéziós alapokról szóló törvényt, emellett sikerült közvitát is szerveznünk a parlamentben, és a különböző regionális fejlesztési irodákkal is egyeztettünk, ugyanis ebben a fázisban megnőtt az IPARD és más, rendelkezésünkre álló EU-források lehívási aránya.
Az elkövetkező időszakban hogyan lehet ezt a csatlakozási folyamatot felgyorsítani, hiszen – mint említette – „lassacskán” történnek a dolgok?
– Nyilván az ellenzék valódi reformokat emleget, de ez nem ilyen egyszerű. Pontosan ezért húztam alá, hogy mennyi törvényt módosítottunk. Ez a folyamat nem csak Szerbiától függ. Ezt az Unió is belátta: a napokban végre, két vagy két és fél évnyi ígérgetés után eljutunk oda, hogy láthatóvá válik a törekvés. Ők ezt a bővítési stratégia revíziójának nevezik. Megígérték, hogy szeptember végén bemutatják, de végül az október közepére tervezett csúcson lesz téma, hogy milyen irányba módosuljon a bővítési stratégia, és ezzel hogyan lehetne meggyorsítani a folyamatot; hogyan lehetne a 2013-as horvát csatlakozás után végre újabb bővítés. Azt is tudom – mert ez is téma –, hogy négy tagjelölt kap úgynevezett ütemtervet, de Szerbia nincs közöttük. Ezért nem meglepő, hogy az elmúlt években sokat beszélünk az úgynevezett fokozatos csatlakozásról, vagyis egy olyan köztes lépésről, ami gyakorlatilag Szerbiának is megfelel. Mi erről beszéltünk az előző választási programunkban és most is: a polgároknak, illetve a gazdaságnak már a csatlakozás előtt éreznie kell a folyamat előnyeit. Most is arra számítunk, hogy bekapcsolják az országot a különböző szakpolitikákba, azzal a kitétellel, hogy ez a köztes lépés nem helyettesítheti a teljes jogú csatlakozást. Persze jelenleg még nem tudjuk, pontosan mely szakpolitikákról van szó, ez október végén válik világossá, ugyanis akkor készülnek el az országjelentések. A csúcstalálkozó után, október végén talán már választ kapunk a kérdésekre. Addig pedig a vajdasági magyarok számára a legfontosabb a határátlépés meggyorsítása, valamint az anyaországgal és az EU-val való kapcsolat fenntartása. Ezért fogjuk a schengeni övezethez való csatlakozás jelentőségét a teljes jogú csatlakozás előtt hangsúlyosabban kiemelni. Meggyőződésünk, hogy ez az egyetlen megoldás erre a problémára.
Ha már a határátlépéseket említi: az elmúlt években több beruházásra sor került, határátkelőhelyek nyíltak és bővültek, határra vezető utak épültek. Ezzel szemben az Európai Unió részéről olyan intézkedések is születtek, amelyek megnehezítik a határátlépést. A polgárokkal folytatott beszélgetések során milyen nehézségek merülnek fel?
– A napokban például pont Horgoson jártam, és a lakossági fórumon többek között arról beszélgettem a helyiekkel, hogy tíz-egynéhány évvel ezelőtt mindössze négy határátkelő volt, most viszont már kilenc üzemel. Sokunk számára sokat jelent a Horgos 2 közúti határátkelő megnyitása, valamint a Horgos 1 főhatárátkelő bővítése. Sokat beszéltünk a Horgos 2 nyitvatartási idejének meghosszabbításáról, illetve kerékpárutakról és egyéb beruházásokról, hiszen az ingázók közül többen kerékpárral közlekednek. Ugyanakkor értem a kérdés másik felét is, ami az EES határregisztrációs rendszerre vonatkozik. Erre sokan panaszkodtak akár a határátkelőkön, akár a repülőtéren, mert a határátlépés előtt lefényképezik az utasokat, és ujjlenyomatot vesznek tőlük. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem csak Szerbiára vonatkozik, és mi sem örülünk ennek a rendszernek. Ám mivel a vajdasági magyarok nagy százaléka magyar állampolgár is, azt tapasztalom, hogy ők inkább a magyar személyigazolványukkal utaznak.
A magyar közösség még mindig támogatja az európai uniós csatlakozást?
– Igen, ez is egy nagyon jó kérdés. Természetesen vannak kritikus hangok is az Unióval kapcsolatban, mivel látható, hogy az EU az elmúlt időszakban veszített a politikai befolyásából más világhatalmakkal szemben. A polgárok azt mondják, hogy már régen megérdemeltük volna a tagságot, hiszen mi is Európa szívében élünk. Bizonyos európai uniós politikusokra – ha fogalmazhatok finoman és diplomatikusan – mérgesek a kijelentéseik miatt. Ebben a pillanatban megjósolhatatlan, hogy Szerbia mikor válik EU-taggá, de mindenki elsősorban a saját közösségében él, és fontosnak tartják a mi kemény munkánkat, például a migránsválság kezelése kapcsán. Fontosnak tartják, hogy továbbra sem dőlünk be a felelőtlen migránspolitikának. A VMSZ eddig is kiállt a vajdasági magyar polgárok személyes biztonsága és vagyonának védelme mellett, hiszen a biztonságuk elsőrendű kérdés. Péterrévén is jártam a napokban, ott a politikai pártok európai társult tagságára is rákérdeztek, amin én kellemesen meglepődtem. A VMSZ ugyanis az Európai Néppárt társult tagja, míg a Fidesz a Patrióták Európáért frakció tagja. Látszik, hogy a polgárok figyelemmel követik a hazai és az EU-s politikai eseményeket is.
Ha már megemlítette: a szerb–magyar kapcsolatok az elmúlt években – ahogy azt többször hangsúlyozták – történelmi szinteket értek el. A Magyarországon történt kormányváltást követően is folytatódik ez a lendület?
– Meggyőződésem – ahogyan azt a választási programunk is tartalmazza, és amit az elmúlt időszakban tapasztaltunk –, hogy a magyar–szerb történelmi megbékélés és az arra épülő partnerség különleges érték. Ezt mindenképpen meg kell őriznünk az előttünk álló időszakban is. Ami a Vajdasági Magyar Szövetséget illeti, természetesen folyamatos a bizalomépítés a magyar kormánnyal. A két ország közötti kapcsolatok terén láthattuk, hogy az elmúlt időszakban miniszteri szintű találkozókra került sor, elsősorban a vasút kérdésében. A próbajáratok után remélhetőleg hamarosan – legkésőbb heteken belül – elindulhat a személyforgalom Belgrád és Budapest között. Magasabb szintű politikai egyeztetésre még nem került sor; nyilván a választási kampány miatt mindenki megvárja a voksolás végét. Világos, hogy Budapest is nagy figyelemmel kíséri a szerbiai folyamatokat. Egyáltalán nem látom akadályát annak, hogy a jövőben ne folytatódjon az együttműködés a gazdaság, az energetika, az infrastruktúra, az oktatás és a kultúra terén. Természetesen Magyarország érdeke is, hogy az egyik közvetlen szomszédjával, Szerbiával folytassa a közös munkát. Külügyi témákban az elmúlt időszakban kifejezetten pozitív, támogató kijelentések hangzottak el a magyar külügyminisztérium részéről is, emellett jómagam is találkoztam a magyar külügy nyugat-balkáni különmegbízottjával. Mi továbbra is – bár nem szeretjük ezt a klisét – a híd szerepét szeretnénk betölteni, és összekötők leszünk ebben a kapcsolatépítésben. Ugyanakkor még egyszer hangsúlyozom, hogy a gyorsabb határátlépés, valamint a jobb vasúti és közúti összeköttetés, a könnyebb kapcsolattartás áll a figyelmünk középpontjában. Bízom benne, hogy amint a választási kampány után feláll az új kormány, gyorsan folytathatjuk a munkát és a magyar–szerb kapcsolatok építését.
