Zombor 2014-es költségvetésének bevételi összegét 2 milliárd 707 millió dinárban határozták meg a Városi Tanács tagjai. A tervezett transzfereszközök és egyéb bevételek mintegy 3 milliárd dinárra rúgnak. Legtöbbet, több mint egy milliárd dinárt kommunális fejlesztésre kívánnak fordítani.
A képviselő-testület gazdasági osztályán a társadalmi össztermék egyszázalékos növekedésével és 5,5 százalékos inflációval számoltak, így az ideihez képest 6,5 százalékos a költségvetés nominális növekedése.
A kommunális beruházásra tervezett összeg a Városépítési Igazgatóság és a helyi közösségek közt oszlik meg. Társadalmi tevékenységre 917 millió jut. A közigazgatás, a polgármester, a képviselő-testület és a városi vagyonjogi ügyész munkájára 390 millió dinár áll rendelkezésre, az általános kiadásokra pedig 275 millió. Jövőre is a költségvetésből finanszírozzák a népkonyhát, a falun élő rászorulók humanitárius csomagjait, a középiskolások utazási költségeinek résztámogatását és az egyéb szociális juttatásokat.
Szakács Csabát, a Városi Tanácsnak a nemzeti közösségekkel megbízott tagját arról kérdeztük, hogy a nemzeti közösségek milyen pályázatokra, illetve támogatásokra számíthatnak.
– Zombor Város költségvetésében már évek óta felismerhetők azok a pontok, amelyek a nemzeti közösségek jogainak védelme felé irányulnak. Ezek a tájékoztatásra, az oktatásra, az iskoláskor előtti programokra, a művelődési élet serkentésére vonatkoznak. A költségvetésben továbbra is megtartjuk azokat a pozíciókat, amelyeket tavaly is fontosnak tartottunk. Ki szeretném emelni azt a 3 millió dinárt, amelyet a nemzeti közösségek nyelvén történő tájékoztatásra fordítunk. Tavaly a város elindított egy olyan programot, amely az elektronikus médiára vonatkozik a rádió kivételével, a tájékoztatás előremozdítása végett. Ezt 4 millió dinárban állapítottuk meg. Az idén a kérésemre a pályázatban lehetővé tettük, hogy részt vegyenek a rádiók is, azzal a kitétellel, hogy legalább egy éve működnek, és hogy legalább a Zomborban használatos három kisebbségi nyelven sugároznak műsort – mondta Szakács Csaba.
– Külön kiemeljük azt a pályázatot, amelyik a művelődési egyesületeknél tevékenykedő koreográfusokat és egyéb szakemberek munkáját támogatja. Faluhelyen azzal próbáljuk meg fellendíteni a művelődési életet, hogy támogatást biztosítunk olyan szervezőknek, akik szakmailag tudják erősíteni a művelődési egyesületek életét. Pontosan tudjuk, hogy a nemzeti kisebbségek jelentős része a falvakban él. Ezen a téren látható a haladás, mert ezek az egyesületek magasabb rangú versenyeken is meg tudnak jelenni. A művelődési élet és a hagyományápolás területén azokat a pénzeket, amelyeket pályázaton osztunk ki az idén is ketté fogjuk választani. Lesz egy, a többségi nemzet részére kiírt pályázat és egy a kisebbségek számára. Ez arra szolgál, hogy azok a kisebbségi egyesületek, amelyeknek a létszáma is kisebb, megfelelő támogatáshoz jussanak, mivel ezek nem tudnak versenyeken olyan helyezéseket elérni, mint amilyeneket a többségi nemzethez tartozó egyesületek szereznek, és ami pályázati föltétel.
Ezzel kapcsolatosan a városi tanács nemzeti közösségekkel megbízott tagja elmondta, hogy jövőre a nem többségi nyelven működő művelődési egyesületek számára is igyekeznek művelődésszervezőket biztosítani. Eddig a Laza Kostić Művelődési Központ foglalkoztatott hat koordinátort és egy vezető koordinátort, akik a falvakban tevékenykedtek a művelődésszervezés terén. Az általuk fölmutatott eredmények mentén vetődött föl az igény, hogy a nemzeti közösségek nyelvén működő egyesületeknek is olyan koordinátor álljon rendelkezésére, aki ismeri az adott nép kultúráját, a helyi adottságokat és igényeket.
Szakács Csaba azt is közölte, hogy a város továbbra is fontosnak tartja a roma kisebbségről szóló akcióterv megvalósítását.
– Ezt tovább fogjuk fejleszteni. A határon túli együttműködés révén ezt a témát sokkal jobban tudjuk mozgatni, hangsúlyt fektetünk a roma polgárok oktatására és foglalkoztatásuk előremozdítására. Továbbra is támogatjuk a kisebbségi nemzeti közösségek anyanyelv-ápolási programját. Született egy új kezdeményezés, hogy Regőcén, ahol a magyar nemzeti közösség kifejezte igényét, hogy ilyen oktatást biztosítson gyermekeiknek. Jövőre megindítunk egy ilyen osztályt, és valószínűleg összevont tagozatról lesz szó. Gondolkodunk egy olyan német–szerb bilingvális programról is, amely az iskoláskor előtti intézményekben folytatódna, oly módon, hogy egy szerb és egy németet beszélő nevelő oktatná a gyermekeket. Így a gyermekek igen hamar elsajátítanák a német nyelv alapjait – mondta Szakács Csaba.
A város egyébként a múlt hónap legvégén pályázatot hirdetett tíz roma származású személy önfoglalkoztatására, amit egyenként és egységesen 200 000 dinárral támogat a költségvetésből. Ehhez hasonló, a foglalkoztatást támogató pályázatokat a következő költségvetési évben is meghirdet a város.
