Nem is olyan régen november 30-án, András-napkor kezdődtek a disznóvágások, disznótorok tájainkon. Disznóölő Szent Andrásnak is nevezték ezt a napot. Ezzel a nappal befejeződtek a zajos mulatozások, ahogyan egykoron mondták: „András zárja a hegedűt”. Topolyán és környékén – Borús Rózsa 80-as években végzett gyűjtése alapján – a disznótori kántálók cigánynak, medvének, kéményseprőnek öltözve állítottak be a házakba, kutyaverő bottal, rossz tepsikkel, fedőkkel... A szobába érve összeütötték a tepsiket, fedőket, a bottal a szoba földjét szurkálták, hogy a gazdának szerencséje, pénze legyen. A néprajzkutató a következő szöveget jegyezte fel: A Valentin-nap és a halloween éjszakája után újabb hóbortok kezdenek meghonosodni: a Black Friday, azaz a fekete péntek és a Cyber Moonday, azaz a kiberhétfő. Az előbbi két szokásról, akárcsak más hasonlóakkal kapcsolatban évek óta vita folyik arról, hogy a saját jeles napjaink mellé kellenek-e nekünk ilyen Amerikát „majmoló” új szokások. Térhódításukkal valójában a saját hagyományaink háttérbe szorulnak, feledésbe merülnek. A folyamat azonban megállíthatatlannak látszik. Viszonylag egyszerű ennek a magyarázata: üzlet van bennük, nagy üzlet. A Black Friday azonban Amerikában sem tekinthető nagy múltú hagyománynak. Egyes források szerint 1966-ban Philadelphiában nevezték így ezt a napot, amikor a karácsonyi bevásárlószezon hatalmas közlekedési dugókkal kezdődött. Egy másik magyarázat szerint a kereskedők a könyvelésben általában ezen a napon mentek át a veszteséges tartományból a nyereségesbe, amit pirossal szoktak aláhúzni, míg a korábbi rész fekete. A cél ilyenkor a készletkisöprés. A kifutó termékekre ilyenkor akár 50-70 százalékos kedvezményeket is adnak. De megfigyelhető, hogy a cégek élnek a lehetőséggel és ezt a napot használják ki a karácsonyi szezonvezető termékének felfuttatására is.
A globalizáció hatása
A globalizáció hatásaként fogható fel, hogy igen gyorsan szaporodnak azok a napok, amelyek – nem a kereskedelem hathatós közreműködésével – felénk is „jeles nappá” válnak. Ennek köszönhetően az itt élők is ünneplik már a Valentin-napot, horrorisztikus jelmezekbe bújva buliznak halloween éjszakáján, majd őrült bevásárlási láz kezdődik például a karácsonyt megelőző időszakban, miközben a karácsonynak nem ez az eredeti üzenete. A kereskedelem is nagy átalakuláson megy keresztül. 2006 óta az internetes kereskedőknek is van olyan napjuk, amikor kedvezményeket kínálnak. Így született meg a Cyber Monday, mely a Black Friday utáni első hétfő. Ugyanakkor sok kereskedő összemossa ezt a két napot, számos cég Szerbiában is fekete péntek és kiberhétfő apropóján hirdetett akciós vásárlási lehetőségeket.
Átmenetek, párhuzamos mintázatok
András napja és a kiberhétfő egyes években egymást követi, vagy ugyanarra a napra is eshet. Érdekes megfigyelni, hogy egyrészt sokan vannak, akik nem tudják, mi az a kiberhétfő, ugyanolyan sokan azt sem tudják, mit jelentett egykor az András napja. A shopping és a disznóölés egyébként az egykori rendszerben is ezt a napot jellemezte. Az egykori Jugoszláviában állami ünnep volt november 29-e és 30-a, az AVNOJ-i köztársasság napja. Mivel mindkettő munkaszüneti nap volt, így sokan általában ezen a napon vágtak disznót. Tették azt esetenként anélkül, hogy tisztában lettek volna azzal, hogy ezáltal András-napi hagyományt ápolnak. De a november végi shoppingolás sem mai találmány. Akik nem vágtak disznót, azok gyakran ruccantak át a határ túloldalára bevásárolni, mivel ott nyitva voltak az üzletek. Általában ez volt a karácsonyi bevásárlás, mások újévi bevásárlásnak nevezték. A fekete péntek sikerének titka egyébként, a kedvezményeken túl, elsősorban annak tulajdonítható, ahogyan az akció a vásárlók pszichéjére hat. Agyunk jutalmazórendszere ugyanis mindig aktiválódik, amikor valamilyen előnyhöz vagy nyereséghez juthatunk, illetve, amikor ennek esélyét látjuk. Az akció, kedvezmény vagy leárazás szavak stimulálják az agy örömközpontját, dopamint szabadítanak fel, és ezzel azonnali elégedettségérzetet keltenek – ezt kutatások is igazolják. Ezzel párhuzamosan a racionalitás is elvész. Annak mérlegelése, hogy az adott termékre valóban szükségünk van-e, háttérbe szorul. Éppen ez az érzelmi alapú döntéshozatal teszi a Black Friday-t annyira hatékonnyá. A vásárlás ilyenkor nem csupán vélt vagy valós gazdasági haszonnal kecsegtet, de örömforrássá is válik. A Black Friday modellje globálisan is ezért tud működni. Az agyi és az érzelmi reakcióink ugyanis univerzálisak. Kultúrától és az országhatároktól függetlenül, megfigyelhetően mindenhol ugyanúgy működnek. Ennek tudható be, hogy a fogyasztói viselkedésben világszerte hasonló mintázatok figyelhetők meg. Nemcsak novemberben, de az év minden hónapjában.
