A csapadékhiányt és a kibírhatatlan hőhullámokat nemcsak az emberek, hanem a termőföldek növényei is rosszul viselték. Kobrehel Ervintől, a Zentai Gazdakör elnökétől megtudtuk, hogy a termelők számára sem a kukorica, sem a napraforgó állapota nem ad okot elégedettségre. A zentai határban a kukorica szinte teljesen kiégett, a csövek kényszerérésben vannak, és gyenge termés várható. Sok gazda az aszálytól tartva már korábban lesilózta a kukoricát, amelyet a jószágok takarmányaként hasznosítanak. A szárazság miatt a napraforgó esetében sem jobb a helyzet. A napraforgó aratása a szokásosnál korábban, már július utolsó hetében megkezdődött. A növény idei átlaghozama 1300 kilogramm körül alakulhat holdanként, messze elmaradva az optimális terméstől. Zenta község területén egyébként az év elejétől július végéig mindössze 220–230 liter csapadék hullott négyzetméterenként.
– A növény még kibírta volna, hogy vizet sem kapott, de a negyven fokot víz nélkül, úgy, hogy éjszaka sem hűl le a levegő, már nem bírja ki – magyarázta Kobrehel Ervin, a Zentai Gazdakör elnöke. Elmondta, hogy a földeken maradt kukorica szinte teljesen leégett, a csövek kényszerérésben vannak, ezáltal sivár, apró szemek várhatók a szántóföldeken maradt növényektől. Persze sok termelő sejtette, hogy az idei körülmények után nem lesz jó a termés, ezért nagy részük inkább lesilózta akkor, amikor még zöld massza volt rajta, hogy jószágaik őszi és téli ellátását biztosítsák belőle.
A szakember rámutatott, hogy a napraforgó aratása a szokásosnál korábban, már július utolsó hetében megkezdődött. A gyengébb, felsült táblák idő előtti lekombájnozására még a felvásárlók sem voltak teljesen felkészülve, így a felvásárlási árral is nehezebben rukkoltak elő. Kobrehel Ervin a napokban 59 dináros akkontációs árról értesült, noha korábban inkább 50–55 dináros összeget jósoltak. Ez alapján úgy tűnik, a külföldi piacokhoz hasonlóan hazánkban is emelkedik a napraforgó ára. Kiemelte, hogy habár ez a növény tűri legjobban a szárazságot, optimális termésre, vagyis a holdankénti 1600–2000 kilogrammra nem lehet számítani. A Zentai Gazdakör elnökének véleménye szerint még a szántóföldeken lévő termés betakarítása után is csak az 1300 kilót érheti el az idei mennyiség. Más a helyzet a Szerémség Duna menti településein, ahol az időjárási viszonyok valamivel kedvezőbbek voltak, mint Zenta területén, az utóbbi területen év eleje óta, az előző hónap végéig, csupán 220–230 milliméter csapadék esett. Ennek következtében az alsó termőrétegekben már alig van víz, a gazdáknak így más eszközökhöz kell folyamodniuk, hogy zöld ágra vergődhessenek.
A zentai határban már július végén megkezdték a napraforgó betakarítását (fotó:Gergely Árpád)
– A napraforgót annyira nem, de a kukoricát, a cukorrépát öntözték, volt, aki a búzát is. Persze kérdéses az, hogy az öntözés mennyire etikus, és mennyire kellene tudatosnak lennünk ezzel kapcsolatban. Hiszen miután öntözzük ezeket a növényi kultúrákat, felpakoljuk őket egy vagonra vagy egy hajóra, és külföldre szállítjuk, tehát lényegében az ivóvizünket visszük ki az országból – magyarázta Kobrehel Ervin, aki nem az öntözés szükségességét tagadja, csupán mérlegelésre ösztönözné vidékünk termelőit.
A kedvezőtlen helyzet nemcsak az idei évre, hanem a jövőre nézve is aggodalomra ad okot, mivel nemcsak a termés minősége egyre silányabb, hanem a sok problémát megelőző vetésforgó betartása is egyre lehetetlenebbé válik. Mostanában már csupán néhány növényt; a napraforgót, a búzát és a repcét lehet sikeresen termelni. Ezenkívül más problémák is nyomják a mezőgazdászok vállát, amelyekre Kobrehel Ervin szerint egy rendszerszintű stratégia kidolgozása lenne a megoldás.
– A napraforgóval és a kukoricával kapcsolatos, a termelés megalapozásához szükséges kiadások hatványozottan megnőttek. A termelők így a mezőgazdasági tevékenységükön kívül más célra, saját megélhetési kiadásaikra szinte csak azt az összeget tudják fordítani, amelyet hektáralapú támogatás formájában kaptak az államtól. A már kifizetett 18 000 dinár hatalmas segítség volt, és a tavasszal megjelent mezőgazdasági kalendáriumban szereplő hektáralapú támogatás második része, a 17 000 dinár szintén fontos lenne ahhoz, hogy a kistermelők átvészeljék ezeket a nehéz éveket – fejtette ki.
A kukoricacsövek kényszerérésben vannak, apró silány termés várható(fotó:Gergely Árpád)
Nyitókép: A zentai határban szinte teljesen kiégett a kukorica (Fotó:Gergely Árpád)
