A Rozetta Kézműves Társaság 2008-ban alakult meg Zentán azzal a céllal, hogy közösen ápolják a népművészet hagyományait. Jelenleg mintegy nyolcvan tagot számlál, akik mind elkötelezettek a népi iparművészeti technikák életben tartásában, továbbadásában és a kétkezi alkotómunka megbecsülésében.
Az egyesület elnökétől, Nagy Abonyi Ágnestól megtudtuk, hogy 2025 tevékeny év volt az egyesület életében, hiszen sikeresen megvalósultak a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság által támogatott projektjeik, illetve a Bethlen Gábor Alapkezelőnél és a Csoóri Sándor Alapnál is nyertek pályázati forrásokat. Az elmúlt év programjairól elmondta, hogy bár újabb fazekascsoportot nem indítottak, de azokkal, akik már korábban belekóstoltak a mesterség rejtelmeibe, 2025-ben is folytatták a műhelymunkákat. Emellett a Népi Technika épületében egész évben kézművesműhelyeket tartottak, ahol hímzéssel, varrással, nemezeléssel, horgolással, kötéssel és szövéssel foglalkoztak. Ezek az alkalmak nemcsak felnőttek számára voltak nyitottak, hanem gyerekeket is szívesen fogadtak, így ők is kipróbálhatták magukat az egyes technikákban, és fejleszthették a kézügyességüket.
Mint mondta, az elmúlt év legnagyobb projektje a délvidéki nemezsátor fölújítása volt, aminek során újra elkészítették a tündüköt, vagyis a sátor kör alakú tetejét, javították a sátor falát képező keregét, illetve új köteleket, szalagokat készítettek.
– A tündük fölújítása már júniusban megkezdődött. Akkor éppen egy gyerektábor volt, utána felnőtteknek szóló táborban és a nyár folyamán műhelymunkák, táborok során jöttek össze a fafaragók, és dolgoztak a tündökön. Puskás Ferenc vállalta ennek a munkának az irányítását, Tóth Lívia a nemezelőket koordinálta, a szövők irányítását pedig Kovács Nádi Karolina vállalta. A szövők nemcsak Zentán és környékén dolgoztak, hanem csatlakoztak a bajsaiak is.
A nemezsátor felújításához kötődően egy kétnyelvű kiadvány is napvilágot látott Elődeink építménye – a nemezsátor címmel, ami a felújítás mellett a délvidéki nemezsátor kétezres évek eleji elkészítésének körülményeit is ismerteti az olvasókkal, mindezt fotókkal illusztrálva.
Elindították az Ifjúsági Nemeztábor és Jövő Nemzedéke Kézműves Nyílt Napok, illetve a Tűfokos Hímző Mintakincs Megőrzése című projektjeiket. Utóbbi különösen jelentős, hiszen annak ellenére kevésbé elismert mintakincs, hogy a vidékünkön nagyon népszerű volt. Mint azt Nagy Abonyi Ágnes elmondta, Szűgyi Zsuzsanna és Recskó Katalin vállalták a tűfokos minták összegyűjtését, majd ezeket digitalizálják, válogatják, és az egyesület tagjainak bevonásával újra is varrják őket, végül pedig kiadvány is készülni fog, amely a tervek szerint 50 mintalapot tartalmaz majd.
– Ez jellegzetes, kör alakú virágokat tartalmazó minta. A tűfoka technikájával varrják, és a Tisza mentén elterjedt, itt tűfokos néven ismerik. Emellett a Duna mentén is előfordul ugyanez a mintakincs, de ott dunavski vez a neve. A technika rendkívül különleges, mert más, mint a lapos öltéssel vagy a száröltéssel varrott minták – magyarázta az egyesület elnöke.
Ami az egyesület idei terveit illeti, Nagy Abonyi Ágnes elmondta, hogy ahogy eddig is, úgy 2026-ban is lesznek gyerekfoglalkozások nemcsak Zentán, hanem a környező településeken is. Az elsőre e hét péntekjén kerül sor, amikor a gyerekek olyan természetes anyagokkal dolgozhatnak, mint a gyapjú és a bőr. Emellett a nyári szünetben a tornyosi Magda-Lak tájház vezetőjével, Szabó Magdával együttműködve vezetik be a gyerekeket a népi iparművészet és a néphagyományok világába. Idén a tűfokos hímzést fogják tanítani a gyerekeknek. Szintén a nyári szünetben terveznek majd létrehozni egy nemezelőtábort kisiskolás gyerekeknek, hiszen a nemezelés nemcsak érdekes, de rendkívül hatékony közösségépítő program is. A tavaszi szünetben pedig a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium tanulói számára valósítanak meg hasonló programot.
Bár a nemezsátor felújítási projektje már lezárult, a Rozetta Kézműves Társaság részt vesz a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ projektjében, amelynek keretében kulturális programokon jelentetik meg a számos népművész összefogásával fölújított sátrat.
Nyitókép: Gergely Árpád
