A téli időjárás meghatározó szerepet játszik az őszi vetések áttelelésében. A hótakaró nemcsak a táj összképét változtatja meg, hanem fontos védelmi és vízpótló szerepet tölt be a szántóföldeken. Több mint egy hete hó fedi a határt, s ennek vélhetően nemcsak a gyermekek örülnek, hanem a mezőgazdasági termelők is. Az előző évekhez képest a hőmérséklet is tartósan fagypont alatt mozgott, amit szintén jó előjelnek tekinthetünk, hiszen a fagyban a kártevők is elpusztulnak, és a gombás megbetegedések is nehezebben alakulnak ki.
Kobrehel Ervint, a Zentai Gazdakör elnökét arról kérdeztük, hogy milyen hatása lehet a hótakarónak, illetve hogy milyen kilátásokkal vágnak neki a következő mezőgazdasági évnek a községbeli gazdák.
A gazdakör elnöke rámutatott arra, hogy a közösségi médiában főleg panaszokat fogalmaztak meg a hóval kapcsolatosan, viszont a mezőgazdasági termelők már nagyon várták.
– Az elmúlt négy-öt évben szinte egyáltalán nem esett hó, és láthattuk, milyen viszontagságokat hozott magával az enyhe tél. A gazdák nosztalgikusan a jó telet mindig a jó terméssel kapcsolják össze, ezért elmondhatjuk, hogy reményekkel telve várjuk a tavaszt. Ez nem csak mendemonda, van igazságalapja is. Az őszi vetésű gabonák minden feltételt megkaptak ahhoz, hogy tavasszal jól induljanak. A búzát és az árpát időben elvetették, most hótakaró is borítja, így könnyen átvészelik a telet. A régi őshonos fajták még jobban bírták a telet, viszont ezzel a hótakaróval az ősszel vetett búza kezdeti stádiuma is megalapozott. A hótakaróban akár –30 fokon is áttelel a növény, hiszen a hó megvédi. Zenta községben szeptember óta nagyjából 127 liter eső esett négyzetméterenként. Január 1-je óta pedig 22–23 liter hullott. Nagyon kellett már a csapadék, mivel a talaj 60–70 centiméterig kiszáradt. A növények most megkapták az esélyt ahhoz, hogy szépen fejlődjenek. Az olajrepce kapcsán várakozó állásponton vannak a gazdák. Aki időben tette el, annak sem kelt ki, hiszen szárazság volt, és aki kivárt vele, annak sem kelt ki időben. A növény még kezdő fázisban vágott neki a télnek, és olyankor jobban megviseli a fagy. Szerencsére a hótakaró egyelőre megvédi, így remélhetőleg a repcével sem lesz nagyobb baj. A határban minden akkor derül ki, amikor elolvad a hó, viszont addig bizakodhatunk – mondta Kobrehel Ervin.
A gazdakör elnöke rámutatott arra, hogy a mezőgazdasági termelőknek a legnagyobb gondot jelenleg nem az időjárás okozza, hanem a felvásárlási árak.
– A búza ára visszaesett, a repce pedig semmilyen piacra sem kell. A helyi gazdák is figyelemmel kísérik az Európai Unió és a Mercosur blokk közötti megállapodás részleteit. Az európai piacot argentin, brazil, paraguayi és uruguayi gabonával árasztanák el, miközben az európai gazdák kezét mindenféle szabályozással kötik. Bizonyos növényvédelmi és termeléstechnológiai szempontok alapján kell termelniük, erre olyan gabonával akarják telenyomni a piacot, ami semmilyen követelménynek nem felel meg. A dél-amerikai mezőgazdasági termelők bármilyen módon termelhetnek, így sokkal könnyebb helyzetben vannak. Az európai gazdákat folyamatosan azzal szankcionálták, hogy nem megfelelő a terményük, és nem megfelelően termelnek, ezért nem vették át a gabonát. Most hirtelen mindent felrúgnak, és behozzák a piacra a silány árut, amivel tönkreteszik az itteni gazdákat. Mindig az egészséges életmódra és a környezetvédelemre hivatkoznak, aztán hirtelen most a silány minőségű áru is jó lesz. Nem tudják eldönteni, mit is akarnak. Szerbia eddig sok gabonát szállított Olaszországba, de ezek után talán majd azt mondják az olaszok, hogy nem kell a mi búzánk, ha a dél-amerikait fél áron megvehetik. A szerb gazdaság sem várhatja el, hogy a helyi gazdák egyik napról a másikra a gabonafélékről áttérjenek egy másik növénykultúrára, és azt kezdjék el termelni. A vetéskultúrába nem lehet egyből beiktatni egy másik növénykultúrát, hiszen a műtrágyaárak az egekben vannak, mindemellett nagyon nehéz munkaerőt találni. Könnyű ezeket elmondani meg meghatározni, de a gyakorlatban egészen másképp működnek a dolgok – fogalmazott a gazdakör elnöke, majd arról beszélt, hogy az olvadás után a határban elindul az őszi vetések fejtrágyázása.
– Akinek repcéje van, az január végén vagy legkésőbb február folyamán biztosan elszórja az ureát, hogy bizonyos mértékben pótolja azt az energiát, amit a növényzet elhasznált az áttelelésre. Bizakodunk, hogy az előttünk álló mezőgazdasági évben az időjárási körülmények sem hagynak cserben bennünket. Ha már ilyen jól indult az év, reméljük, hogy a folytatás is hasonló lesz. A hidegnek köszönhetően a rovarok és a gombafélék elpusztulnak, így várhatóan kevesebbet kell majd permetezniük a gazdáknak. A kevesebb permetezés kisebb anyagi ráfordítást jelent, és talán ez majd kárpótolja a termelőket. A gyümölcstermesztőknek is ez jó hír, egyelőre jók a kilátások. A gazdák a téli időszakban megújítják a gazdaságaikat, cserélik a vetésforgókat, hogy igényelhessék a területalapú támogatásokat. Nagyon várják az agrárminisztérium agrártörténési naptárát is, amelyben feltüntetik a támogatások idejét. Ebből megtudhatják majd a gazdák, hogy milyen támogatásokra számíthatnak az év folyamán, és ennek alapján könnyebben tevékenykedhetnek. A minisztériumban már biztosan készítik, de még nem tették közzé – mondta Kobrehel Ervin.
Nyitókép: Gergely Árpád - A hótakaróban akár –30 fokon is áttelel a növény, hiszen a hó megvédi
